Férfiak, pt. nagyon sok
Rám ír a Badoon, hogy szívesen beszélgetne velem. (Jelzem, nálam be van állítva, hogy csevegni szeretnék.) Visszajelölöm, hogy oké, csevegjünk. Erre írja, hogy március óta van Máltán, tök szívesen találkozna is akár, úgy mégis könnyebb beszélgetni. Mondom, oké. Erre kapok egy kilométer hosszú levelet, hogy ő milyen jó a munkájában (mosogat), és csak úgy kapkodnak utána a szállodák, és végre beindult a szekér, és ő nagyon romantikus, és már öreg a rövid kapcsolatokhoz, és ma pont Sliemában jár, és reméli, ma lesz a napja, hogy végre (!) személyesen is megismerhet*, és majd meglátjuk, hogy lesz-e ebből kapcsolat, vagy sosem találkozunk többet. Erre én megírtam neki Facebookon** (hosszas tökörészés meg finomkodás után, nehogy megbántódjon), hogy nekem ez így nyomasztó, mert bár tényleg jobb valakivel, mint egyedül, én nem szeretnék úgy találkozni senkivel, hogy akkor mi most össze akarunk jönni, mert alapvetően megvagyok magamban, és nem akarok ilyen jellegű stresszt meg görcsöt. Erre ...