LizaGazdija

Este találkoztunk Rékával, mert aztán egy hónapig nem lesz alkalmunk látni egymást, és mert születésnapja volt múlt héten. Megnéztük a szökőkutat, mert ő még nem látta, aztán leültünk arra a mólóra, aminek láttán én minden futás alkalmával nagyokat sóhajtok, mondván, mennyire szeretnék egyszer ott üldögélni. Meg fényképeztünk is. Mivel felhatalmazásom nincs, Rékáról nem mutatok képet. A szökőkút zenélt és táncolt. Szép volt. Ez az a móló Ez meg én vagyok. Nem mellesleg a már említett illusztráció, amire annyira vágytam. Simon Márton mondja a Polaroidokban: "Nézzük egymást a folyóval, és felejtünk." Nem tudom, a folyó hogy áll, én mindenesetre jól haladok. Annyira szeretem a Margitszigetet, és annyira szeretem a Dunát is, és annyira mennék hajókázni! Jó nekem a BKV hajója is, csak jöjjön velem valaki, mert azt hiszem, egyedül hajózni nem olyan jó. És egyszer megcsinálom majd azt is, amit egyszer kitaláltam: hajóval fogok elmenni Bécsbe. Annyira jó lesz

Ezt a könyvet tipikusan nem akkor kell olvasni, amikor az ember amúgy is meg van zuhanva, avagy emózik*, de én mégis most olvastam. Ha nem lett volna elég rossz nélküle, nos, tőle sokkal rosszabb lett. Nem arról van szó, hogy rossz lenne a könyv. A könyv ugyanis félelmetesen erős. A baj vele csak annyi, hogy iszonyúan nyomasztó majdnem minden novella. Van itt minden: Budapest bombázását az óvóhelyen átvészelő átlagember, a háború borzalmai közepette arány- és erkölcsi érzéküket elvesztett kisgyerekek, magára maradt, prostituáltként dolgozó tizenpár éves kislány, a háborúból, fogságból hosszú évek után hazatérő katona, aki a lakásában már egy másik férfit talál. Később megérkezünk az ötvenes évekbe, ahol betekintést nyerünk a tervgazdálkodásba, a politikai elítéltek életébe, a TSZ működésébe, a vidéki gyerekek "szórakozásaiba". Ha minden igaz, '56-ot is átéljük egy idős házaspár bőrébe bújva. Mindig azt vizsgáljuk, hogyan éli meg ezeket a nagyon nehéz helyzeteket az á

Ne izguljatok, hamarosan a hatodik évad végére érek, és utána minimum két és fél hónapig, de lehet, hogy egy évig nem látok új részt. Kitartás! A Bakersfield Expedition című rész (6x13) benne van a top 10-ben, ez már biztos. Az alábbi videó két jelenetet tartalmaz. Az első is poén, de a második mindent visz. 2:45-től érdemes nézni. Én hangosan röhögtem rajta. Jó kis sorozat ez, csak azt sajnálom, hogy a srácok kb. három évad óta nem fizikus nyelven beszélnek, hanem csak simán nagy gyerekek.

Teljesen véletlenül bukkantam rá. Ajánlotta a YouTube, hogy nézzem meg, megnéztem, aztán kiderült, hogy erre hónapok óta ugrálunk K-nál. Calvin Harris - Feel So Close Calvin Harris amúgy jön a Balaton Soundra, ráadásul vasárnap este koncertezik, amikor tudnék is menni. Ha nem 15 ezer lenne a napijegy, plusz még vonat oda-vissza, isten bizony, elmennék. Így majd kicsit fájni fog a szívem, hogy itt van, fesztiválon van, én meg vágyom rá, hogy fesztiválon lehessek és hallgathassam őt, de majd megvigasztalom magam azzal, hogy a YouTube-on hallgatom a zenéit. Nem, nem lettem rajongó, de ha már fesztiválra mennék, akkor olyan fellépőt választanék, akit ismerek, és akinek tetszenek a zenéi.