Margitsziget
Este találkoztunk Rékával, mert aztán egy hónapig nem lesz alkalmunk látni egymást, és mert születésnapja volt múlt héten. Megnéztük a szökőkutat, mert ő még nem látta, aztán leültünk arra a mólóra, aminek láttán én minden futás alkalmával nagyokat sóhajtok, mondván, mennyire szeretnék egyszer ott üldögélni. Meg fényképeztünk is. Mivel felhatalmazásom nincs, Rékáról nem mutatok képet. A szökőkút zenélt és táncolt. Szép volt. Ez az a móló Ez meg én vagyok. Nem mellesleg a már említett illusztráció, amire annyira vágytam. Simon Márton mondja a Polaroidokban: "Nézzük egymást a folyóval, és felejtünk." Nem tudom, a folyó hogy áll, én mindenesetre jól haladok. Annyira szeretem a Margitszigetet, és annyira szeretem a Dunát is, és annyira mennék hajókázni! Jó nekem a BKV hajója is, csak jöjjön velem valaki, mert azt hiszem, egyedül hajózni nem olyan jó. És egyszer megcsinálom majd azt is, amit egyszer kitaláltam: hajóval fogok elmenni Bécsbe. Annyira jó lesz...