LizaGazdija

 Mostanában megint a népvándorlások kora van nálunk. Ilyenkor minden éjjel átjön legalább az egyik, de általában mindkét lány. Tomi ezekben az időszakokban a gyerekszobában, matracon alszik, mert a hálószobába vonulással járó ricsajra annyira felébred, hogy nem is bír visszaaludni többet, vagy csak órák múlva, arra viszont nem ébred fel, amikor elindulnak az ágyukból. Tegnap jó sűrű napunk volt, így csak éjfél körül jutott időm a tornára.* Az előszobában szoktam ilyenkor edzeni, nehogy valaki felébredjen rám. A videó vége felé egyszer csak megjelent a torzonborz, félig csukott szemű Flóra, megállt az ajtóban, majd azt kérdezte:  - Te itt alszol? Majdnem összecsuklottam ugrálás közben. Persze nem akart visszamenni az ágyába, inkább megvárta az edzés végét meg a zuhanyzást, majd bejelentette, hogy velem fog aludni. El is helyezkedtünk, betakaróztunk. Ekkor volt már kb. hajnali egy. Hirtelen a következőket hallottuk: dübörgés, ajtó kivágódik, ajtó bevágódik, még több, egyre hangosodó dübö

nem jártam dolgozni péntekenként, egyetlen munka világába visszavezető tréninget sem tartottam, annyi túlórám volt korábbról. Nem tudom, ez hogyan jött össze, mivel már a karácsonyi szünetet is a túlórákból oldottam meg, de a lényeg, hogy jó volt. Igaz, nem sokszor pihentem, talán egy péntek volt közben, amikor csak a fordítással mint kötelességgel kellett foglalkoznom, egyébként legtöbbször utazáshoz készülődtem. Mindenesetre mostanra elfogytak a túlóráim, ráadásul lebetegedett az a kolléga, aki helyettem volt a csoportommal péntekenként*. Így hát ma be kellett mennem (hüpp-hüpp... csak viccelek), viszont tegnap kiderült, hogy ezzel a lendülettel helyettesítenem is kell délután. Szóval egyből összejött még egy pénteki szabadnap. Dolce vita. Majdnem. *Ez volt a nyolcadik hetük a tizenkettőből, most találkoztak velem először pénteki napon :D Kérdezték is: "Elfogytak a túlóráid?"** **Company policy, hogy magázódunk a résztvevőkkel. Magasabb szinteken, ahol már szünetekben is an

Csodálatos képességekkel rendelkeznek a gyerekek. Sima hétköznap, amikor rohanunk, és legkésőbb 7-kor el kell hagynunk a lakást, no, olyankor a lányokat alig lehet felébreszteni 6:20 és 6:30 között, esélytelen, hogy a nagyobbik egyedül összekészülődjön, és irtó fáradt is. Pénteken, amikor (már egy ideje és még egy rövid ideig) szabadnapom van, ezért csak 7-kor akarok felkelni, 6:16-kor mindkettő a fejemen ugrál, kívánságok egész sorát tárja elém, és nem hajlandó csendben maradni csak még 5 percre sem. Gondolom, ez minden kisgyerekes családban így megy. Szórakoztató.

Tomi gyakran megemlíti, milyen izgalmas életem van nekem: velem mindig történik valami, és pillanatok alatt játszódnak le bennem olyan gondolat-hullámvasutak, amiket ő akkor sem mindig tud követni, ha mozzanatokra bontom neki. Tegnap este, altatás közben* láttam egy videót, ahol három reklámot fűztek össze, mindháromnak ugyanazok voltak a szereplői, és az volt az üzenet, hogy nem kell túlzásba venni a modern technika alkalmazását, akkor is szép az élet, ha egyszerű, vagy talán szebb is. Ezt megmutattam Tominak, neki is tetszett. Amint vége lett a videónak, kiment a konyhába, hogy elkészítse a szendvicseit mára. Én közben bent maradtam, és azonnal fel is bukkant egy újabb videó ugyanebben a témában, ugyanazon a csatornán, ahol a korábbit is láttam. Meg is nyitottam nagy lelkesen, aztán csak pislogtam. Arról szólt, hogy az okosotthonba bejut valami démon/szörny/pszichopata (mindenesetre arca nem volt), és azzal terrorizálja emberünket, mielőtt megölné, hogy, miközben menekül a nyomoru

Elfogyott a tej a 2,5 éves bögréjéből, mivel megitta. Gyermek kommentálja az esetet: - Lemerült a tej. :D

Golden Girls, 55 éves nő Scrabble-t játszik a 80 éves anyukájával. Anya összeszámolja a pontjait, örül, hogy nyert. Lány: "Wait, Ma! That's not a word, you made it up." "No, it is a word." "Show me in the dictionary!" "The burglars stole that too, too bad." "But 'disdam' is not a word, it doesn't exist!" "Yes, it does." "Use it in a sentence." "You're no good at disdam game." A lány amúgy angoltanár egy suliban, így még fájdalmasabb a történet 😂  11 rész után imádom ezt a sorozatot. Igazi aranybánya, percenként repkednek a poénok.

Már több mind 10 éve mindig van egy sorozatom, amit ebéd mellé (hétköznap, amikor egyedül eszem), néha este (miután mindenki elaludt) nézek. Általában vígjátéksorozat 20-25 perces részekkel. Az utóbbi időben ez egy ideig a Young Sheldon volt, csak aztán elérkeztem egy, az alapsorozatból ismert konfliktushoz, és nem bírom rávenni magam, hogy folytassam.  Ezzel párhuzamosan fut a Seinfeld, amit még 2016 környékén kezdtem el nézni, miután több cikkben is olvastam, hogy a Jóbarátok előképe, sőt jobb is nála. Hát, jobbnak semmiképp sem mondanám, és, tekintve, hogy a '90-es évek elején indult, sokszor annyira non-PC a humora, hogy már kínos nézni, így már többször félbehagytam, legutóbb vagy két-három éve. Fura volt, hogy úgy emlékeztem, a 3. évad közepéig-végéig láttam, de, amikor beleolvastam az epizódleírásokba, már a 3. évad eleje sem volt ismerős. Így pár hete onnan folytattam, aztán kiderült, hogy az egészet láttam, sőt még a 4. első pár részét is. Ez úgy, ahogy volt, ki tudott hul

Nem tudom megunni. Régi fogadalmam, hogy minden február 2-án megnézem, ez nem minden évben jön össze, de azért legtöbbször igen. Egyszerűen imádom. Vicces is, filozofikus is, elgondolkodtató is. Ez a kedvenc jelenetem , bár nagyjából végig szoktam nevetni az egészet.

Nem volt még ilyen, legalábbis nem emlékszem, hogy lett volna: nem érkezett meg a karácsonyi hangulatom karácsonyra sem. Pedig nagy rajongója vagyok ennek az ünnepnek, ezt sokan tanúsíthatják. Visszanézve kicsit elszomorít, hogy ez idén így alakult, viszont büszke is vagyok magamra, mert a lányok ebből semmit sem érzékeltek, és a lakáson sem látszott. Sőt már november végén beütött a teljes karácsonyi őrület gyereknél és lakásnál egyaránt. Szóval érzek némi szomorúságot, de el tudom fogadni, hogy nem sikerült úgy megélni az adventet és a karácsonyt, ahogy szoktam. A csoda attól még megvolt, az előkészületek, a közös sütések is ugyanúgy, mint minden évben. Jó, hogy robotpilóta üzemmód is van rajtam karácsony tekintetében.

No, 80 eurós csizma akciósan, fejlemények. November óta hordom, tegnapelőtt, esőben csak úgy cuppogott benne a jobb lábam, pedig nem léptem pocsolyába. Itthon alaposan szemügyre vettem, és - a jobb cipő orránál kissé elengedett a ragasztó, - a jobb cipő talpa két helyen tört el mostanra, az egyik helyen konkrétan eltűnt belőle egy darab, - a bal cipő talpa egy helyen tört el, így a bal lábam is full vizes volt, csak ez fel sem tűnt, annyira fázott a jobb. Nevetséges és felháborító. A városban, az utcán hordom, és időnként leguggolok benne a gyerekeimhez. Nagy szerencse, hogy nem eredeti áron vettem, a guta ütne most meg. Ugyanakkor ismét bizonyítva látom, hogy a drága/márkás cuccok gyakran ugyanolyan fos minőségben készülnek el, mint az olcsó/no name dolgok, tehát felesleges többszörös áron megvenni ezeket. Írtam az üzletnek, ahonnan rendeltem, képekkel is illusztráltam a problémámat. Kíváncsi vagyok, mi lesz a reakciójuk. Mindenesetre kösz szépen, január közepén, mínusz fokokban itt á