Betegség, 6. nap
Szerintem utoljára kb. 2005-ben voltam ennyi ideig beteg. Igaz, akkor két hétig szünet nélkül feküdtem, és úgy sem gyógyultam meg, most meg már a második napon kénytelen voltam felkelni, és azóta minden nap mentem valahova. De nem is ez az érdekes. A betegségnek megvan az a hatása, hogy marhára nem lesz kedvem dolgozni tőle. Ennek megfelelően se nem fordítok (nem könyvet kéne sajnos és nem pénzért), se nem írok óraterveket, pedig mind a kettőből rövid távon óriási szívás következik. Most csak az óraterveket emelném ki: holnap máris 135 perces órát tartok, ami óraterv nélkül kemény, még akkor is, ha tudom, mit szeretnék átvenni csodálatos csoportommal. (Nem, nem csodálatosak.) A maradék három 135 perces órával is így vagyok, amit a héten tartani kell. És most húsvétolni fogunk, várhatóan estig, és akkor már csak nagyon-nagyon kevés időm lesz cselekedni. És péntek óta győzködöm magam, hogy kéne csinálni, és tegnapelőtt is inkább A farm, ahol élünket néztem. Hármat, a biztonság kedvéért....