Költözünk
Veszünk mindenfélét most már. Szennyeskosarat, szappantartót, étkészletet, hamutálat (Tomi anyukája kedvéért), törölközőtartót, minden lópikulát. Tomi ma szerzett dobozokat. Kérdeztem, mennyit, válasz: egyet-kettőt. De mégis, akkor mennyit? Hát, nem szedte szét, nem számolta, nem tudja. Sarki boltból ő még felment egy kenyérrel az anyukájához, én meg megkaptam a kocsikulcsot, hogy üljek be. Bekukkantottam a csomagtartóba, gondoltam, majd én megszámolom, hány doboz. Na, annyi jött csak ki belőlem, de legalább félhangosan (a Bakáts tér közepén, hol máshol), hogy jó ég. Első blikkre mintegy ötven dobozt vadászott össze Tomi kb. fél óra alatt. Nem semmi. Ennek örömére az első kilencet már meg is töltöttük minden földi jóval, főként könyvvel meg DVD-vel. Másfél óra volt. Egy teljes polcsort lepakoltam a háromból. Nagyon tempós volt a dolog egy ideig, csak a legfölső polc lepakolása kb. fél órát vett igénybe, mert nem értem már fel rendesen az ágyról, viszont a létra túl messze esett volna t