Mindjárt szünet
Nagyon jól fog már jönni, az tuti.Ráadásul az a csodás helyzet állt elő, hogy a szünet első négy napján együtt lehetünk Tomival, mert csütörtöktől vasárnapig nem kell dolgoznia. De jó :) Leadtam a TO-n a címbejelntőimet. Meg Nikiét is. Végre ezen is túlestem. Már csak meg kell írni a szakdogáimat :) Meg tavasszal a tanári címemet is be kell jelenteni, ez van még pluszban. Mindjárt végzek, hurrá :) Tegnapelőtt bevillant egy kép. Nem is rá gondoltam, mégis. Azt láttam pár másodpercre, hogy ott van anyuéknál szilveszterkor. Nem volt jól, azt nem mondanám, de kb. úgy nézett ki, mint legutóbb nyár elején, és az azért nagy előrelépés lenne neki. Hátha tényleg sikerült bepillantani a jövőbe. Hátha tényleg túléli. Reménykedem. Lizát pénteken hazahoztuk, mert anyu felhívott, hogy apu már nagyon hiányolja. Jó kiskutya volt. A két hét alatt három pofont gyűjtött be, ebből kettőt egyszerre, de mindkét ominózus alkalommal úgy tűnt, megértette, miért kapja, és azzal a dologgal aztán nem próbálkozott...