Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 12, 2011

Kutyasétáltatás közben

azon tűnődtem, hová mehettek azok a hajléktalanok, akiket kitiltottak az aluljárókból, ha a környék egyetlen lépcsőházába sem lehet már bejutni kulcs vagy kód nélkül. A séta végére meg is kaptam a választ: olyan bankok előterében töltik most az éjszakát, ahol 24 órás ATM van. Komolyan megsajnáltam őket, mert gondolom, ott sem maradhatnak nagyon sokáig. Utána vajon hová mennek? Szerencsétlenek, na ilyen az, amikor szegény embert az ág is húzza.

Fejlődés

Most már úgy hajigálja hozzánk a postás Gipsz Jakab számlaleveleit, hogy Gipsz Jakab nem is lakik a házban. Hát, valahová csak tenni kell azt a sok jó számlát, én megértem. Már csak olvasni kéne megtanulni végre, szépen ki van írva a postaládánkra hatalmas betűkkel, hogy köszönjük, nem kérjük Gipsz Jakab számláit, mert nem lakik nálunk. Az lenne csak a fejlődés, ha ezt már végre felfogná postás barátunk így cirka egy év után!

Kultúrnagykövet

Van egy hozzászóló, aki minden elérhető helyre beírja, hogy a sok hülye olvasson inkább, ne BK-t nézzen, mert akkor lesz szép meg okos. Na most a BK napi szinten, reklámmal együtt kb. 40 percet vesz el a nézői életéből. Marad a napból 23 óra és 20 perc. Miért gondolja bárki is, hogy ebben a fennmaradó csekély időben az emberek nem olvasnak? Valószínűleg kevésbé lepett volna meg a dolog, ha nem pont tegnap este találkozom ezzel a prédikációval, amikor már túl voltam 3 óra olvasáson. De komolyan. Miért nem használja a fejét gondolkodásra? És miért hiszi, hogy akkora esemény, hogy ő el tud olvasni egy könyvet?

A recenzióm

nem került be a legjobb 10 közé, csak a 20-ba, viszont ezzel is nyertem egy könyvet, egy esszégyűjteményt. Ami ennél is jobb, hogy találkoztam a pályázat egyik szervezőjével az átvételkor, és bizonyos feltételek teljesítése mellett elképzelhető, hogy kapok tőle recenzálnivalót és fordítást is. Én már annyira szeretnék megint fordítani, de annyira, hogy nem is tudom, hová lennék a boldogságtól, ha sikerülne. Ha meg még recenzálhatnék is mellette, hát az maga lenne a tökély. Meg még néhány csoport a nyelviskolánál... Soha nem lenne többet időm semmire, viszont mindent csinálhatnék, amit csak szeretek :)