Azt hinné az ember,
én legalábbis azt szoktam hinni, hogy a világ/univerzum/sors legalább minimálisan igazságos. Ezek után olvasok egy kislányról, aki vagy koraszülöttség, vagy egyéb miatt keményen megküzdött az életért már a legelején, de végül csak győzött. Azt gondolnám, akkor a továbbiakban legfeljebb átlagosan nehéz pálya vár rá. Ehhez képest háromévesen a szüleivel és a kistestvérével együtt autóbalesetet szenvedett, és a helyszínen meghalt. Rettenetesen sajnálom őt és a szüleit is, nem is akarom elképzelni, mit érezhetnek a szülei, akiknek ráadásul muszáj megőrizni az ép elméjüket a kicsi miatt. Ebben egy szemernyi igazságosság sincs. Ez kegyetlenség.