LizaGazdija

Ezt néztük meg ma Blankával és Tomival. Magyar film, Tompos Kátya, Elek Ferenc és Rába Roland játszik benne. Mások nem. Szokatlan a történet, pedig tulajdonképpen nem kéne annak lennie: a cselekmény lineáris, nincsenek flashbackek, se több szál. Szépen sorjában megtudjuk egy este történéseit. Meg merem kockáztatni, hogy a történet belső ideje éppúgy másfél óra, mint a film hossza. (Régen erre tudtam németül a szakszavakat, de már csak az rémlik, hogy Erzählzeit, ami az, hogy mennyi idő alatt mesélik el a történetet. A belső idő becsületes nevére már nem emlékszem.) Nekem tetszett a film, volt benne egy-két poén, volt benne egy-két izgalmas részlet. A végével van egy kis bajom. Nem volt konklúzió, így aztán nem tudom, miért mondták el nekem ezt a történetet. Aztán arra is gondoltam már, hogy igazából csak plusz egy jelenetet várnék a végére, és akkor az nem is akkora hiányosság, tehát nem is kell nekem emiatt elégedetlenkedni. Szóval tetszett. Jó film. Többször hittem, hogy lesz benne v...

Döbbenetesen gyorsan jön, viszont nagyon lassan megy. Délelőtt angoloztam, délután Livivel és Tomival elmentünk falat mászni, mi Tomival másfél év után először, Livi most először. Meglepően jól ment mindannyiunknak. Arra mondjuk emlékeztem, hogy első alkalommal is fel lehet jutni már a kezdő fal minimum feléig, és ezt mindnyájan teljesítettük is, mégis meglepett. Sokáig hármasban másztunk, mármint egy mászott, egy biztosított, egy meg figyelt, aztán én elszakadtam tőlük, mert egy lány megkért, hogy biztosítsam, miután nem jött el a mászótársa, ő meg szeretne ettől függetlenül mászni, és a "recepción" ülő lány nem vállalta el, hogy biztosítsa. (Megjegyzem, az előző tulajdonos alatt, amikor még Ágó volt ott a főember, simán otthagytak csapot-papot, kártyát, teát, ebédet, ha valaki megkérdezte, nem biztosítanák-e.) Azt innentől kezdve nem láttam, Tomiék mire jutnak, csak annyit, hogy egyszer egyikük, másszor másikuk mászott. Magamról azt tudom elmondani, hogy kétszer is feljutot...

nagyon rossz dolog. És még milyen rossz érzés. És milyen irigy vagyok. Fenébe.