Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 13, 2016

Egy kis nyelvészkedés

Azt figyeltem meg, hogy több vidéki ismerősöm, akik nem ugyanabból a városból, és nem is ugyanabból a megyéből származnak, használja a kifejezést, hogy "siet a vonatra/buszra", mi meg Budapesten azt mondjuk, hogy "siet a vonathoz/buszhoz". Nagyon-nagyon érdekes, és jó lenne tudni, vajon Budapest a kivétel, és mindenhol máshol az előbbi forma van használatban, vagy hol így, hol úgy mondják, és ha utóbbi, akkor van-e valami logika abban, hogy melyiket hol használják. Biztos van erről is tanulmány a neten, csak még nem voltam elég szorgalmas hozzá, hogy megkeressem. Egyelőre csak piszkálja a fantáziámat a kérdés.

Összegzés

Rettenetes, mit meg nem tesznek egymással és magukkal emberek. Az egyik igyekszik mindenkit porig alázni, megtörni, a másik meg önként fekszik le az egyik lába elé, hogy könnyebb legyen eltaposni. Előbbinek biztos komoly kisebbségi komplexusa lehet, a másiknak meg van az is, de az a szomorúbb, hogy azért teszi, amit tesz, mert azt hiszi, hogy cserébe szeretetet kap attól, aki átgázol rajta. Pedig attól még, hogy valaki mosolyogva gázol át rajtunk, átgázol, és ez a lényeg, a mosoly csak elterelés. Tudom, hogy most ezt nem annyira értitek, de még nem tudom, akarok-e erről konkrétabban mesélni, mert elég nehéz ez most. Utóbbi helyzetébe sikerül beleélni magam annyira, hogy majdnem sírás lett a vége, szóval inkább nem mondok most konkrét példákat. Különben is, az a másik csúnya-durva kibeszélése a háta mögött, amit nem érdemel meg. Sokat beszélgettünk erről, és úgy láttam, mintha valamit megértett volna akkor, amikor F.H. Burnett A titkos kert című regényéből vettem elő az egyik kedvenc id...