LizaGazdija

Miután a comment:com-on beharangozták, hogy szombat este fél 11-kor leadják, hát nyilván megnéztem. Kivételesen két előzetes is van. Nagyon vicces volt, bár nem tudom, a kanadaiak mit szóltak hozzá, ők is röhögtek-e. Nagyon tetszett a musical formátum, az meg pláne, hogy mennyire jó akciófilm-paródia lett. A cselekményről annyit elég tudni, hogy van két kanadai színész, akik fingós humorból élnek, ráadásul csúnyán káromkodnak a filmjeikben, amitől az amerikai gyerekek is olyan trágár módon kezdenek beszélni, hogy csak na. (Mondjuk a sorozattal kapcsolatos ismereteim alapján Cartman esetében pl. nem súlyosbodik a helyzet.) A szülők persze nem tűrhetik ezt, és mivel az iskolapszichológus nem tud segíteni a gyerekeken, csellel elfogják a két színészt, bezárják és halálra ítélik őket. A kanadaiak nem lelkesek ettől, ezért lebombázzák Baldwinék otthonát, később Rosanna Arquette családját is. Erre az amerikaiak gigantikus élő show-val reagálnak, melynek fénypontja, amikor villamosszék által

Tegnap Százhalombattán voltunk, ahol mindenféle jeles napokat ünnepeltünk, nevezetesen két szülinapot és két névnapot. Volt bableves, hóvirágtorta (nevét a kétszersültről kapta, nem a növényről), aztán egész délután beszélgetés. Este meg még egy kis torna. A fájós gyomromra azt találtam ki, hogy vettem kaliforniai paprikát, mert azt nagyon szeretem, és a kefír mellé megettem egy-egy szemet pénteken és szombaton is. És akkor nem volt semmi bajom. Úgyhogy most erre fogok rászokni. Vagy ha nagyon drága lesz már, akkor kitalálok valami újabb módszert. De egyelőre még olcsóbb a kaliforniai, mint a TV paprika, úgyhogy egy darabig most ez lesz a taktika. Hétfőn főztünk kb. 500 Ft-nyi alapanyagból kelkáposzta főzeléket. De még így is annyi lett, hogy hétfőtől péntekig ezt ettem, és még egy hétre való van. Tudom, hogy máshol éheznek, szégyelljem magam, stb., de sajnos a következő heti adagot ki fogom dobni, mert már gondolni sem bírok rá, pedig hogy szeretem. Majd ki kell találni, mi legyen a k