LizaGazdija

Már utálom ezt az egész kampányosdit. Elegem van abból, hogy minden honlapon Viktor vigyorog a képembe, és minden reklámblokkban elmondják róla egyrészt, hogy mennyire fantasztikus, másrészt, hogy mennyire rettenetes. Azon már csak röhögök, amikor az ősmagyar pártnak olyan ősmagyar jelöltje van a választókerületünkben, akit úgy hívnak, Kassab Adonis István. Ami viszont végképp kiakasztott, az egy SMS, amit ma délután kaptam: "Most vasárnap mutasd meg, hogy IGEN, LEHET a nagy pártból is kicsi, és a kis pártból is nagy. Szavazz velünk az LMP-re! Küldd tovább!" Felháborítónak tartom. Miért tudják a telefonszámomat? (A küldő számát lenyomoztam, hiszen a google a barátom, és meg is tudtam, hogy a küldő bizony az M Factory Zrt., ami többek között SMS-kampányok lebonyolításával is foglalkozik.) Hogy merészelnek nekem politikai SMS-t küldeni? Mit képzelnek magukról? Eddgi sem akartam az LMP-re szavazni, de így már 100%, hogy véletlenül sem rájuk fogok. Elmennek a fenébe, legyen elég ...

Mivel az 5 fős csoportból csak 2 fő jelent meg, és nekik is el kellett menniük 3/4 8-kor, egyrészt kicsit bepöccentem, hogy a fenének keltem fel akkor hajnalban, másrészt örültem, hogy milyen hamar végzek majd a postán az erkölcsi bizonyítvány igénylésével, úgysincs ott nyitás környékén senki. Negyed 9 körül be is libbentem a postára, és eltátottam a számat. Két ablak volt nyitva a kb. nyolcból, és mindegyik előtt kilométeres sor állt. Előttem egy francia hölgy várakozott két képeslappal. Vagy tíz perccel az érkezésem után a hölgy sorra is került, nyújtotta be a képeslapokat az ablakon, és mondta angolul, hogy Franciaországba szeretné küldeni ezeket. Erre a postai dolgozó a magasba lendítette a kezét, azt hittem, le akarja ütni a hölgyet, vagy ilyesmi, és közölte: "Egy pillanat. Moment." (Persze szépen magyarosan, de sebaj, franciául hasonlóan ejtik emlékeim szerint.) Ezek után maga elé kapott egy stóc levelet, és azokkal kezdett babrálni. Az első néhány percben a francia höl...

Egész éjjel álmodtam, és már elalvás közben, félálomban is gyanús volt, hogy angolul beszélő álomképek jönnek elő. Ezek után egész éjjel álmodtam non-stop, végig angolul, és reggel magamban angolul állapítottam meg, hogy tönkrement a telefonom. Aztán kicsit jobban felébredtem, és magyarul közöltem Tomival az örömhírt, mert semmire nem reagált, nyomogattam a ki-bekapcs gombot, a billentyűzárat is próbáltam ki-bekapcsolni, tojt rám. Erre Tomi félálomban elvette a telefont, és bekapcsolta. Ekkor visszaaludtam még 9 percre (igen, én akár 3 percre is becsukom a szemem, nem pazarlunk alvásidőt), és közben is angolul ment a kommentár a fejemben. Úgy tűnik, nagy hatással volt rám a tegnap délelőtti találkozásunk :)

Holnap megyek utoljára helyettesíteni, legalábbis eddig azt hittem, mert estére kiderült, hogy nem, hanem jövő héten is lesz egy helyettesítős csoport, de az egy másik. Ezen kívül kaptam két új csoportot, illetve eddig csak az egyik tuti, a másikat még győzködni kell, mert alapvetően nem jó nekik a csütörtök, én viszont csak akkor tudok menni. Negyed 4-re megérkeztem a VIP angolra, ahol közölték, hogy most nincs szabad terem, várjunk. A bácsi eléggé kiakadt, mondta is, hogy ő most megy, és jól megmondja az illetékesnek a magáét, de miután én ettől nem lelkesedtem be iszonyúan, mégsem tette. Felesleges is lenne. Ilyenek megesnek errefelé, és az, hogy 10 percet várni kelljen a saját óránkra, még csak másodszor fordul elő kb. 3 hónap alatt. Jövő héten egyébként egyáltalán nem lesz ez a VIP angol, kis szabadsááág, és nuku pénz. 20 óránként fizetnek, és egyre inkább úgy érzem, hogy sosem fogok már én ebből pénzt látni. Vagy két hete kellett volna meglennie a 20 alkalomnak, de mivel elég so...

Bementem délelőtt Jameshez, és átadtam neki a következőket: (Nem vagyok éppen elégedett vele, a mintára is csak mérsékelten hasonlít, nincs középen – ezt utálom magamban, nagyon ritkán sikerül bármit is középre rendeznem –, de azért cica, és illusztrálja az egyik kedvenc mondását.) Ez meg itt mind egy és ugyanaz a dolog, csak minden oldalról lefényképeztem, mert minden oldalról máshogy néz ki (amúgy sütis képeket decoupage-oltam rá):   James teljesen elájult, a cicának különösen nagyon örült (többször elismételte őszinte, széles mosollyal: “I love it! I just love it!”), azonnal fel is akasztotta egy szögre, ami véletlenül pont kiállt a falból. Aztán megnézte a dobozt minden oldalról, mondta, hogy nagyon szép, megkóstolta a golyót, és azt mondta, isteni. Nagyon örült nekem már az ajándékok átadása előtt is, de az biztos, hogy nagyon megleptem és örömet szereztem neki ezzel. Csak negyed órát tudtunk beszélgetni, mert mindjárt szakdogaleadás, és az egyik diákja most küldött el nek...