Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június 8, 2011

Fight

Megvolt egyébként az első Liza vs. Marci meccs. Egy csonton sikerült összekapni.

Vihar

Hajnali 5:12-kor arra ébredtem, hogy dörög, villámlik, és veri az eső az ablakot. Az jutott eszembe, ez milyen értelmetlen dolog, hogy kora hajnalban ilyen vihar legyen. Már hétfőn délben is pont erre gondoltam. Azt hiszem, az egyedüli értelmes időpont egy viharnak este 9 és 10 között van. Gondolom, nem ért egyet velem az, aki nyári estéken bulizni jár. Vihar van a kis lelkemben is, az állatorvos kavarta. Nem elég, hogy Liza vedel és pisil non-stop, pár napja folyik az orra is, ami definitely nem jó jel. Tomi arra gyanakodott, hogy esetleg sikerült benyalni egy kis szopornyicát, és mert Marcit elvállaltuk megőrzésre délutánra, Lizát gyorsan ki kellett vinni az orvoshoz még délelőtt, mert ha fertőző beteg, akkor Marci nem jöhet ide, nehogy elkapja. Vártunk majdnem egy órát, ami hagyján, hiszen nem időpontra mentünk. Bekerültünk, elmeséltük a tüneteket, mire vettek vért a kutyától, majd tíz perc múlva megint, mert hátha nem sima cukorbetegsége van (3,60 a cukra, az nuku), hanem hipofízis

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány

Időtlen idők óta nem írtam semmit elolvasott könyvről, pedig folyton olvasok. Vagy a négy Pán Péter valamelyikét, vagy arra a jó kis vizsgára azt a tizenkét jó kis szakirodalmat, de valamit mindig. Gondoltam is már rá, hogy a vizsga könyveinek adatlapját szépen felveszem a molyon, és bejelölöm mindet olvasottként, de még küzdök azzal az elhatározásommal, hogy a molyon csak a szépirodalmat jelölöm. Szóval végre elolvastam a Piszkos Fredet. Nagyon viccesen történt. Jöttem haza az órámról múlt hétfőn, bementem a boltba egy kefírért, és a kasszánál ott volt az Alexandra és a Népszabadság Rejtő sorozatának 17. része 850 forintért. Én meg megvettem, és még hazafelé elkezdtem olvasni. Mostanra értem csak a végére, mert azért kicsit sok dolgom van mostanában: Pán Pétereket olvasok orrvérzésig, aztán próbálok előadást fabrikálni a tapasztaltakból, készülök a heti kettő darab órámra (de milyen sokat!), olvasom a vámpírokat, és tűnődöm egy-egy mondatuk lehetséges fordításain (és aggódom, el ne fe