A hét legbénább napja
a csütörtök. Nem ezen a héten. Általában. Egymás után 3 német szakos óra. Nem tanácsolom magamnak, hogy ez még egyszer eszembe jusson. Unalmas. Stresszes. Németes. A német nyelvpedet kb. megúsztam. A házit még este megírtam, az olvasást reggel a buszon megoldottam. Viszont a házi nem az volt, amiről én információt kaptam. Szerencsém, hogy kb. senki nem csinálta meg a valódi házit, így csak lekisiskolásozott a néni. Megkérdezte, van-e házim, mondtam, nincs, kérdezte, miért, mondtam, mert utánakérdeztem, mi a házi (mert múlt órán nem voltam ott), és azt az infót kaptam, hogy nincs új házi. Ez tényleg így történt. Erre azt mondta, úgy viselkedem, mint egy kisiskolás, meg az összes többi is úgy viselkedik, és irgumburgum. Hát, akkor na. Most már legalább tudom, mit kell csinálni a következő órára. Jövő csütörtökön nincs óra. Jeee. A nagyszombati egyetem első tanítási napjának évfordulóját ünnepeljük. Javaslom, hogy ezt az ünnepet vezessük be végleg, és ha esetleg nov. 13. valamelyik évben ...