LizaGazdija

Igazából nem a mi edzésünkön megy (K. szerintem be is hányna egy ilyentől, végül is pasiból van), hanem az előttünk lévő aerobik végén, a nyújtás alatt. Most elég rossz a kedvem, úgyhogy elég jól megy a hangulatomhoz. Ilyenkor mindig eszembe jut, lesz-e még jó kedvem ebben az életben. De mindig lesz. Úgyhogy most is, csak ki kell bekkelni. Addig is hallgatok ilyen szomorú számokat, és közben azzal biztatom magam, hogy apunak a fordításom 290 oldalán kb. 4 megjegyzése volt (mind tök jogos, mindet át is írtam), és azt mondta, egész jó a fordítás, egész jó volt olvasni. Christina Perri - Jar of Hearts (Who Do You Think You Are)

Nem érdekelt különösebben, amíg meg nem tudtam, hogy tankönyvnek szánták. Akkor már tudni akartam, milyen lehet. 2012 karácsonyára megkaptam a szüleimtől, mostanra sorra is került. (Szánom-bánom, de nálam így megy ez: még szerencsésnek mondhatja magát, hogy csak egy évet kellett várnia a polcomon.) Nagyon szerettem iskolába járni, tanulni, szinte minden érdekelt, bár nem mindenben voltam jó, persze. Két dolgot utáltam rettenetesen: a kémiát és a földrajzot. A kémiát azért, mert hiába erőlködtem, szinte sosem értettem, mi történik az órán, a földrajzot meg azért, mert halálosan untam. Amikor topográfiáztunk, és lehetett nézegetni a térképet, az még csak elment, de a többitől hányingerem volt. Földrajzból még a könyvet sem bírtam bemagolni. Egyszerűen nem tudott lekötni, hogy itt ezt termesztik, ott azt tenyésztik, száraz volt az egész, pfuj. De ha lúdháton repülve járhattam volna be Magyarországot, mindjárt más lett volna a helyzet! Nagyon nagy ötlet volt megkérni egy írónőt, ...

Egyszerűen érthetetlen számomra, miért csinálják ezt magukkal a lányok. Van ismerősöm, aki akkora melleket műttetett magára, mint a feje. Őszintén érdekelne, szerinte szép-e az eredmény, illetve mi baja volt az eredeti melleivel, amik egyébként sosem voltak kicsik. Van olyan ismerősöm is, aki az arca egyes részeit szabatta át. Annyira szeretnék neki megmutatni magáról egy fél évvel ezelőtti és egy mostani fényképet, és megkérdezni tőle, tényleg szebbnek látja-e a mostani külsejét. Sőt olyan ismerősöm is van, aki gyomorgyűrű felhelyezésén gondolkodik, hátha így fogyhat. Ne már! Tök kellemetlen, tényleg, de attól még ez az igazság: fogyni helyes táplálkozással és mozgással lehet. Nem azért mondom ezt, mintha én tökéletesnek tartanám magam. Nagyon nem. Elég sok bajom van magammal, szenvedek is ettől éppen eleget. Még ha egy nap alatt hárman mondják is, hogy sokat fogytam, akkor sem ezt mondja a tükör, nekem akkor sem tetszik, amit látok. Tudom, hogy addig nem leszek elégedett maga...

A francia elnök körüli botrány is bizonyítja, hogy nem érdemes időt szánni olyan kapcsolatra, ami úgy kezdődik, hogy elhagynak értünk valakit, mert az a kapcsolat úgy is fog véget érni, hogy elhagynak minket valakiért.