Murter - Krka, Šibenik

A negyedik napon, hétfőn anyu már nem nagyon szeretett volna strandolni, mivel addigra mindannyian eléggé alaposan leégtünk. Apu is, aki árnyékban ült egész nap, és nem nagyon úszkált. Ezt sosem értettem, pedig minden évben bekövetkezett eddig is. A háta szokott leégni, amit csak a strandon nem véd a póló. Érthetetlen. Úticélnak anyuék közeli látványosságot javasoltak: a Krka Nemzeti Parkot.

A Krka egy folyó, amin rengeteg vízesés van, ennek egy részét mutogatják a turistáknak belépő ellenében. És gyönyörű. Plitvicével szemben ráadásul megvan az az előnye is, hogy nem olyan karót nyelten vigyáznak a szépségére, így az egyik legnagyobb vízesés alatti szakaszon lehet strandolni. Ezt a lehetőséget nyilván kihasználtuk. (Apu nem, Tomi csak hosszas unszolásra.) De az egész csodálatosan szép, és külön örültem, hogy vannak etnográfiai kiállítások, amiken bemutatják, hogyan éltek régen a Krka környékén az emberek, hogyan működtek a malmok, ilyesmi. Vannak hajókirándulások is, 2-3 órásak, amiknek keretében elviszik az embert mindenféle ókori katonai táborhoz, középkori várromhoz, kolostorhoz. Ezek drágábbak, mint a belépő, és részben ezért, részben az időfaktor miatt nem éltünk a lehetőséggel. Így is láttunk nagyon sok mindent. Mutatok képeket, némelyiken mi is látszunk:











 (Ezen a képen még száradtam a fürdőzés után, azért nincs rajtam nadrág.)


Amikor bejártuk a parkot, hazafelé vettük az irányt, csak előbb még benéztünk Šibenikbe. Ekkor derült ki, hogy én ott már jártam. Erre a Szent Jakab székesegyházból jöttem rá, azt ugyanis már láttam. Még mindig nagyon szép, csakúgy, mint a monostor kertje, amit most láttam először:



Ez előtt a kapu előtt van is egy fényképünk 2004-ből apuval, viccből most előkeresem.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai