Olimpiai megnyitó
2000-ben fizikaórán néztük az olimpia megnyitóját, és olyan hangulatos volt önmagában is, attól meg pláne, hogy a tanárunk meg akarta nekünk mutatni, hogy azóta is mindig megnézem, ha tehetem. Idén sem hagytam ki, bár a napom teljesen máshogy alakult, mint terveztem, és közel sem haladtam annyit a munkámmal, mint szerettem volna. (Ma bepótoltam, sőt túl is teljesítettem az adagot.) Magyarul szerettem volna nézni, mert ilyenkor jólesik, ha a bevonuláskor a kommentátor a magyar csapatnak kicsit jobban örül, mint a többinek. Mivel az Eurosportnak csak német közvetítését találtam, az M4-re esett a választásom. Egészen okés is volt, csak a sopánkodás zavart kicsit, hogy miért húsz másodperc jut a csapatokra, és negyed óra a zenés-táncos betétre. Külön örültem, amikor a kiemelkedő francia nős blokkban a (férfi) kommentátorok az abortusz mellett kardoskodó hölgy bemutatásánál megemlítették az abortuszt, és nem fűztek hozzá semmilyen megjegyzést. Aztán elérkezett a láng meggyújtásának pillanat