Alvás

Amióta elkezdtük a polcot építeni, nem aludtam még el kettő előtt, nem aludtam még végig éjszakát, és minden alkalommal felébredtem a reggeli búcsúpuszira, amire az elmúlt egy évben összesen nem volt ennyiszer példa (konkrétan két ilyen esetre emlékszem). Ennek oka nagyon egyszerű. Mivel az ágy eddig a galéria alatt volt, ahol most hirtelen egy polc lett, az ágyat átmeneti helyre költöztettük. Az ablak alá közvetlenül. Na most a körút zaja nyitott ablaknál még 2-3 méterről sem olyan jó, míg elaludni próbál az ember. Azonban közvetlenül az ablak alatt fekve olyan mértékű zaj és bűz árad be, hogy nem lehet megmaradni. Indítványoztam is, hogy inkább a szoba közepén aludjunk. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy még agykontrollozás közben is csak nehezen alszom el, ha egyáltalán el bírom kezdeni, mert nem kezdek fuldokolni a beáradó bűztől, vagy nem ül fel valamelyikünk egy vezetni nem tudó idióta ügyködésének köszönhetően. A kívánságlistám 80. helyére ugrott a semmiből a légkondi.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai