LizaGazdija

Na, szóval őket decoupage-olgattam hajnali egyig Aztán ma feltűzdeltem őket a koszorúra A szívecskés gyertyát gyújtom utoljára Így belegondolva kicsit talán csupasz szegény koszorú, lehet, hogy majd még tűzök rá ezt-azt karácsonyig. Kicsit nyomi, kicsit kopasz, de a miénk. Ráadásul ma megvettük a karácsonyfát. Ilyen korán még soha nem vettünk fát, idén is csak azért, mert cserepeset akartunk, és az december 10-15. között már elfogy. Pár éve kezdett nyomasztani, hogy minden évben elpusztul egy fa azért, hogy nekem legyen karácsonyom, és tulajdonképpen egy hullát díszítgetek lelkesen, akkor gondoltam rá először, hogy cserepes fenyő kéne. Idén ezt meg is valósítottuk. Már csak annyi a dolgunk, hogy életben tartsuk a karácsonyi időszak végéig, hogy visszavegyék az Oázisban, és akkor elmondhatjuk, hogy miattunk idén nem halt meg egy fenyő sem. Nagyon szép egyébként, lucfenyő, kb. 70-80 cm. Egyelőre kint hűsöl a folyosón, majd karácsony előtt egy-két nappal kell eg...

A Velveten megjelent egy cikk, ami bemutat néhány hírességet, akik gyerekeknek szóló programok/termékek gyártásában vesznek/vettek részt, pedig homoszexuálisok. Én ezt egyszerűen nem értem. Akárhogy töröm a fejem, nem értem, hogyan lehet egymás ellentéte a gyerekekkel való foglalkozás és a homoszexualitás. Még ha arról szólna a cikk, hogy ismert pedofilok, akik gyerekeknek szóló műsorokban vesznek részt. Igaz, az leginkább arra lenne alkalmas, hogy az olvasó elszörnyülködjön: "Nahát, köztudottan pedofil, és gyerekek közelébe engedik!" Ezért ennél sokkal érdekesebb téma lenne, hogy kik azok az ismert gyerekgyűlölők, akik gyerekeknek szóló műsorokat készítenek. Arra azt lehetne mondani: "Nahát, ez gyűlöli a gyerekeket, mégis milyen nagyszerű rajzfilmet/műsort/könyvet adott nekik!" vagy "Na tessék, ez gyűlöli a gyerekeket, mindjárt sejtettem, azért ilyen csapnivalóak a gyerekeknek szóló rajzfilmjei/műsorai/könyvei!" De ez, hogy homoszexuális, mégis részt vesz...

Ma tízkor ébredtem, tizenegytől kb. háromig óraterveket gyártottam, el is készültem a kétharmadukkal. Aztán két óra alatt kitakarítottam a fürdőszobát, fel is díszítettem. Aztán nekiálltam adventi koszorút gyártani. Egyelőre fapados. Ennél egy fokkal díszesebbet akartam, de amikor már minden készen állt, kiderült, hogy tavaly óta beszáradt a szalvétatechnikához való ragasztóm, így az egy fokkal csinosabbá tétel várat magára holnapig. Ezek után elolvastam A Hétfejű Tündért Lázár Ervintől, majd megsétáltattam a kutyát, közben szakadt az idei első hó, végül meggyújtottam az első gyertyát a koszorún, ami majd csak holnapra lesz az igazi, és közben Zohra előadásában meghallgattam a Drummer Boyt, és énekeltem vele, amire még emlékeztem tavalyról. És Tata ma lenne 82 éves. Feldíszített fürdőszoba Feldíszített előszobaszekrény Szintén (Igen, jól látjátok, koncepciótlan, de nekem tetszik.) Fapados koszorú, holnap majd lesz szebb is Meggyújtottam az első...

Mindjárt reggel megtudtam, hogy lusta vagyok, és az óratervírás túlmisztifikált, hiszen valójában nem is olyan komoly feladat, mint ahogy én azt szeretem beállítani. És ha gyorsan összekapnám magam, akkor menne az, amire nincs idő, és különben is, csak kifogásokat keresek, mert igazából nem is igaz, hogy nincs idő, hiszen ott is lehet csinálni óraterveket, és nem is bunkóság. Végül is tényleg nem az, feltehetőleg az a normális, ha az ember utazik másfél órát a barátnőjéhez, hogy aztán nála óraterveket írjon fél napon át. Ez biztosan jólneveltség, mi más lenne. Ilyen a fejem: Szóval lusta vagyok és kifogásokat keresek, ide lőjetek!

Az ajándékbeszerzési lát valamikor októberben kezdődött, igaz, idén teljesen véletlenül már augusztusban megvettem a legelső karácsonyi ajándékot. Idén tizenöt embert szeretnék megajándékozni (plusz a csoportok), ebből úgy nyolc-tíz ötletem van, és összesen négy ember ajándéka van már itthon. Hát, hmm, nem állok azért olyan jól :( Tegnap kerestem ötleteket, és egyszer csak a szemem elé került egy csodálatosan ötletes DVD. Az első gondolatom mindjárt az volt: "Hú, ennek Nagyi nagyon fog örülni!", a második meg az, hogy "Ja... Nagyinak már nem kell ajándékot keresni." Szóval ez elszomorított kicsit. Az egyik csoportnak amúgy tök jót találtam ki (= találtam egy két évvel ezelőtti, karácsonyi Praktikában), de az alapanyag személyenként 6-800 Ft (!!!), és mivel tizennyolcan vannak, úgy döntöttem, erről szó sem lehet. De nem baj, gyorsan átkonvertáltam az ötletet, és most megint szuper ajándékot fognak kapni. Ehhez ráadásul csak néhány ehető alapanyag kell, amit könny...

A Molyon egy időben nagyon sokan olvasták, és mindenki áradozott, hogy mennyire jó. Ekkor gondoltam rá először, hogy el kellene talán olvasni. (A Moly nélkül feltehetőleg máig sem tudnám, hogy ez a regényfolyam létezik.) Aztán az írónő, aki szintén moly, meghirdette az első kötet maradék példányait potom 900 Ft-ért (plusz postaköltség, mert vidéken él), lecsaptam a lehetőségre. Így lett dedikált Csodaidők könyvem. Ez valamikor tavasszal történt, és most el is kezdtem az olvasást, miután poggi molytárs , aki elég régi félig-meddig ismerősöm, nemrég egy bejegyzésében arról értekezett, mekkora hatással volt rá ez a könyv. (Ahhoz képest, hogy a Kimet például a 2007-es szülinapomra kaptam, ez a könyv is egész hamar sorra került.) Nehézkesen indult számomra a történet. Kaptam egy előszót, amit még tudtam követni, aztán két oldalnyi első fejezetet, amiről később nem derült ki számomra egyértelműen, hogy mi köze a cselekményhez, majd három főszereplőt, akiknek a szemén keresztül szemlé...

1. Szóképzős feladat, a patience-ből csináljunk melléknevet. (Középhaladó csoport, felnőttek, kb. négy-öt éve tanulnak angolul.) Néma csend. Töprengenek. Nincs javaslat. Nem sikerül rávezetnem őket a megoldásra angolul sehogy sem. Ekkor én: "Hát hogy mondjuk azt, hogy türelmes?" Mire az egyik hallgató: "Luca." (Amúgy ez a segítség már tényleg segített, rögtön ezután mondták mindketten, hogy patient.) 2. Kezdő csoport, óra végi pakolászás. "Ha bejelölöm a tanárnőt a Facebookon, akkor kapok plusz öt pontot a nagydolgozatra meg egy ötöst?" "Sajnos a bejelölést csak visszaigazolással tudom honorálni." 3. "De Tanárnő, amit nem tudtam [a szódogában], ahhoz odaírtam spanyolul!" "Én meg rajzoltam mellé smileyt, látod?" "Jó, de nem lehetne inkább kapni rá fél pontot?" "Hát, sajnos nem." 4. Mivel közeledik a félév vége, pedig még csak most kezdődött el (!!! így rohan el mellettem az élet), beviszem az értékelől...