Bejegyzések

2008. július 3.

Nagyon-nagyon boldog 21. születésnapot kívánok, Réka!   Volt már jobb kedvem, to be honest. Először is utálom, ha kérdezek valamit, és nincs válasz. Utálom. Utálom. Utálom. Pláne, ha mondjuk azt kértem, valaki valamit magyarázzon már el nekem. Miért nem lehet? Jah, tudom. Mert köpönyeg. 0-24-ben köpönyeg, én meg megyek a sunyiba. Persze. Persze ígéretem is van, hogy kapok választ. Persze várhatom.   Ma átjöttem Tomihoz, gondoltam, alszunk egy nagyot, ő már hetek óta nem tudott, de én is jó fáradt vagyok. Persze nem alszunk. 8-kor kelünk, és megyünk a lakásba. Milyen jó. Pláne, hogy még sértődést is ki tudtunk eszközölni vele. Ez is megdobta a hangulatomat. Mindjárt sírok, komolyan.   Legalább a tánc jó. Tánc végéig nem is volt semmi bajom. Egyre valószínűbb, hogy maradok itt véglegesen. Dina meg is dicsért, hogy szépek az alapmozdulataim, úgyhogy mehetek középhaladó csoportba nyaralás után.   Azta, de elegem van... Aztaaaaa... :S

July

Elkezdődött a július. Még tegnap :P Ennek örömére voltam az Andikkal moziban. Megnéztük a Narnia krónikái második részét. Jó film, csak az a szerelmi szál... Az nagyon gáz, egyetértek a kritikákkal. Mozizás közben nyakon öntöttem magam egy deci kólával, az nagyon vicces volt. Direkt kivártam azt a jelenetet, amikor nem volt semmi hirtelen hanghatás, hogy levegyem a pohár tetejét, és úgy igyak. Erre mikor a számhoz emeltem a poharat, jött egy irtó hangos puffanás a vászonról, és leöntöttem magam :) Ügyes vagyok :) Ma elég fura dolog történt. Persze már megszoktam, hogy ezeket a dolgokat nem kell elemezni, nem kell értelmet keresni, semmi ilyesmit nem kell. De azért érdekes, mikor a neten keresztüli utalgatásból élő utalgatás lesz. Nem tetszett, na. Szeretlek, Manóóóó (K)(K)(L)(L) És ma a táncon úgy elfáradtam, de úúúúgy... 10-15 perc hullám. Egyhuzamban. A derekamat alig éreztem a végére. Hazafelé is elég izgi pózban sétáltam :D Pont úgy, mint akinek letört a dereka.

OMG

Az emberkéim ma megírták a tesztet. Megnéztem, kijavítottam, lepontoztam. Jajj :( Egyiküknek nem lett meg, másikuknak lehetett volna jobb is. Az a nagyobb gáz, hogy az egyiknek nincs meg... Jajj, mi lesz itt :( Tegnap voltak itt Katáék. Bence még mindig fél a szakálltól, de lassan talán kinövi ezt... Reméljük :) Mindenesetre nagyon vicces, mikor meglátja aput, és azonnal, habozás nélkül zokogni kezd. Tegnap óvodai foglalkozás is volt nálunk. Tomi lefröcskölt vízzel, amire én visszafröcsköltem. Erre leöntött egy pohár vízzel, amire én meg leöntöttem két pohár vízzel. Tök jó volt. Anyu kommentárja: "Mindketten óvodások vagytok. Ha nem fejezitek be, mindjárt hozok egy vízipisztolyt, és mindkettőt lelövöm." De erre nem került sor. Többek között azért, mert nekünk nincs itthon vízipisztolyunk. Még annyit fűznék hozzá ehhez az egészhez, hogy nem elmebetegek vagyunk, csak ha elfáradunk/nem tudjuk kipihenni magunkat, mindkettőnkből előjön az óvodás. Na, ez a tegnapi pl. pont ilyen na...

Kép

Mert megígértem, aztán azóta sem evett ide a fene. Amúgy nem is Sárvár :D, hanem Sümeg, de az a lényeg, hogy azon a hétvégén készült, Sárvárról hazafelé jövet.

I'm Exhausted

Szó szerint. A szó legteljesebb értelmében. Stb. Épp egy hete, hogy végeztem a vizsgákkal. Minddel. Már tudom az összes jegyem. Egy van, ami nem került még fel etr-be, valamint egy van, ami nem került még be az indexembe, és ez a kettő nem ugyanaz. Jó lenne már leadni azt az indexet, most már nem szeretnék vele foglalkozni. Mindenesetre szép átlagom lett :) Még abban reménykedem, hogy szép summát mérnek érte jutalmul :P Nem jönne rosszul költözés után :) Hétvégén esküvőn voltunk. Renién :) Szép volt, jó volt a hangulat, jól éreztem magam. Nemsokára lesz babácska is náluk, bár azt hiszem, ezt már említettem régebben. Mamánál laktunk, és Tomival közös szobánk volt, hurrá :) Meg közös szúnyogunk. Tomi szerint összesen egy darab, de az adott programot első éjjel dögivel: vakarózás meg nyüszögés vég nélkül. Második éjjel nem hagytuk nyitva az ablakot, vállaltuk a megsülés kockázatát. És nem sültünk meg. Hétfő óta falat kapirgálunk Tomival. Mekkora jó :) Csak haladnánk már mellé... Tomi szer...

XYZ

Van már német irodalmi szigorlatom. Szóbelivel, írásbelivel, tokkal, vonóval. A szóbeli nagyon kellemetlen volt, ismét átéltem, mennyire utálom a németet meg a német szakot. Szóbeliknél ez mindig előjön. Rossz szokás... Erőltetett menetben, egy nap alatt, stresszben, de sikerült a hátrányos helyzetűek nevelése. Ötös lett. Kellett hozzá jóindulat (tanár részéről persze), szerencse meg az, hogy hajnali negyed négyig fent voltam és erőlködtem. Megérte. Az Alexandránál nincs munkám. Evvan. Ha felhívom őket, elmesélik, mik a kifogásaik. Ma akartam volna telefonálni, de végül nem maradt erőm meg kedvem. Holnap. Tutira. Érdekel, mi nem felelt meg. Egy hét alatt kétszer hívtak a Magyar Író Akadémiától, hogy ugye megyek a csúcsszuper reklámkurzusukra. Hát nem megyek. Ugye milyen szuperhíres nagyágyúk lesznek az előadók? Nyilván az én műveletlenségem, de még soha életemben nem hallottam a nevét sem egyiknek sem. Egyszer azért majd szeretnék menni, de akkor, amikor ráérek ezzel is pepecselni. Egy...

Május

Elég rég nem írtam blogot. Hmm. Mindenesetre azóta történtek dolgok. Pl. vége lett a szorgalmi időszaknak. Múlt szerdán megírtam a német irodalmi szigorlat írásbelijét, aminek eredményét múlt péntekre ígérték, de csak ma délután lett meg. Hármast kaptam. Már csak annyi kéne, hogy a szóbelit ne toljam el. Csodás lenne. Ma megint vizsgáztam, csak most szakmódszertanból (angolos). Túlzás lenne azt állítani, hogy készültem rá, mégis tök jó lett :) Szerintem. Amúgy eddig van nyolc ötösöm meg három négyesem. Ilyen jól még sosem álltam. Négyes lett a németes szakmódszertan is, kész csoda. Már csak be kellene íratni, és akkor jó.   Ezen kívül érdekes dolgok történnek itt. Tényleg. Pl. kamaszok megölnek más kamaszokat azért, mert már nem barátok. Ütni kéne szerintem. Nem sajnálkozva jelenteni a pszichológusnak, hogy szegények hogy megbánták. Kit izgat? Engem nem hat meg, megbánták-e, gondolkodtak volna akkor, mikor ezt tervezgették. Nehogy már még sajnáljam is őket... Aztán nagymamákat meg unok...