XYZ

Van már német irodalmi szigorlatom. Szóbelivel, írásbelivel, tokkal, vonóval. A szóbeli nagyon kellemetlen volt, ismét átéltem, mennyire utálom a németet meg a német szakot. Szóbeliknél ez mindig előjön. Rossz szokás...

Erőltetett menetben, egy nap alatt, stresszben, de sikerült a hátrányos helyzetűek nevelése. Ötös lett. Kellett hozzá jóindulat (tanár részéről persze), szerencse meg az, hogy hajnali negyed négyig fent voltam és erőlködtem. Megérte.

Az Alexandránál nincs munkám. Evvan. Ha felhívom őket, elmesélik, mik a kifogásaik. Ma akartam volna telefonálni, de végül nem maradt erőm meg kedvem. Holnap. Tutira. Érdekel, mi nem felelt meg.

Egy hét alatt kétszer hívtak a Magyar Író Akadémiától, hogy ugye megyek a csúcsszuper reklámkurzusukra. Hát nem megyek. Ugye milyen szuperhíres nagyágyúk lesznek az előadók? Nyilván az én műveletlenségem, de még soha életemben nem hallottam a nevét sem egyiknek sem. Egyszer azért majd szeretnék menni, de akkor, amikor ráérek ezzel is pepecselni. Egyelőre elég lesz a suli, a munka meg nyár közepétől-végétől a háztartás, plusz a mozgás. Egyéb terhelés most asszem, nem kell. Amúgy a mozgásról szólva tök jó, hogy tegnap kaptam hírlevelet az egyik hastánciskolától, ahova akartam menni régebben, hogy egész nyáron vannak órák, úgyhogy szépen meglátogatom őket. És a heti két úszás heti egy-két falmászással mellé tök jó lenne. Mondjuk így a vizsgák közepette nagyon elmúlt a mozgásigényem, örülök, hogy élek, nem még mozogjak is...

Sárváron jártunk hétvégén. Szép volt, jó volt :) Lettek szép képeink. És láttam Ostffyasszonyfán azt a házat, ahol Petőfi 1839 nyarán lakott. Szerintem ez jó dolog. Akkor is, ha alapvetően nem bírom Petőfit. Érdekes érzés, hogy ott állok, ahol régen ő is állt, abban a kertben járkálok, ahol ő is járkált. Mindenesetre maga a ház eléggé romos, kihalt, elhagyatott, látszatra a kutya sem törődik vele, mindössze egy darab fémtábla van kint a homlokzatán arról, hogy miért jó. Meg a Petőfi Sándor utcában van. "Oszt" annyi. Hát, így is lehet, bár én alapvetően arra számítottam, lesz ott pl. egy kisebb kiállítás vagy valami. Nem baj, az élmény így is megvolt. Amúgy meg a három napban, míg Sárváron voltunk, Tomi volt a legjobb. (L) Lett közös képünk is. Ez most a dilim. Mindig csak egymást fényképezzük, illetve főleg ő engem. De most aztán van közös képünk :) Majd elkérem tőle, és jól felteszem ide is meg wiw-re is :)

Az ember fura. És van, aki még furább. Egyszer szeretném megtudni, mi okozza az énkép és a mások rólunk alkotott képe közti óriási szakadékot, amit egyeseknél megfigyeltem. Nagyon furcsa. A másik meg, amikor úgy alázzuk a párunkat, hogy ő is ott van. Akkor se jó, ha nincs ott, de így előtte, hááttt.... Ez pl. eléggé le is hangolt. Nagyon megdöbbentem rajta.

Egyik kedves honfitársunkat nem engedték be Kanadába, mert úgy ítélték meg, hogy uszítani akar. Mélyen egyetértek.

Olyan pangás van kiadóügyekben, de olyan... Ha jól érzem, a könyvhét miatt. Azt hiszem, annak lassan vége lesz, esetleg vége is van már, úgyhogy remélem, lassan lesz valami visszajelzés :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai