I'm Exhausted

Szó szerint. A szó legteljesebb értelmében. Stb.

Épp egy hete, hogy végeztem a vizsgákkal. Minddel. Már tudom az összes jegyem. Egy van, ami nem került még fel etr-be, valamint egy van, ami nem került még be az indexembe, és ez a kettő nem ugyanaz. Jó lenne már leadni azt az indexet, most már nem szeretnék vele foglalkozni. Mindenesetre szép átlagom lett :) Még abban reménykedem, hogy szép summát mérnek érte jutalmul :P Nem jönne rosszul költözés után :)

Hétvégén esküvőn voltunk. Renién :) Szép volt, jó volt a hangulat, jól éreztem magam. Nemsokára lesz babácska is náluk, bár azt hiszem, ezt már említettem régebben. Mamánál laktunk, és Tomival közös szobánk volt, hurrá :) Meg közös szúnyogunk. Tomi szerint összesen egy darab, de az adott programot első éjjel dögivel: vakarózás meg nyüszögés vég nélkül. Második éjjel nem hagytuk nyitva az ablakot, vállaltuk a megsülés kockázatát. És nem sültünk meg.

Hétfő óta falat kapirgálunk Tomival. Mekkora jó :) Csak haladnánk már mellé... Tomi szerint türelmetlen vagyok, de én most már a vége felé szeretnék járni, és nem járunk a felénél se. A szobából még van a mennyezet 3/4-e, három falon körben egy viszonylag vékony csík, plusz a negyedik fal szinte teljesen, mert nem jön róla a festék. Amikor épp nagyon eltökélt voltam, sikerült kiásni egy szerintem nagyon szép mintát a festék alól azon a falon, de Tomi szerint nincs művészeti értéke. Nekem azért tetszik :) Fényképet is akarok róla, csak el ne felejtsem....

Közben tanítok. A tanfolyamnak még mindig nincs vége, mert mindig történik valami, ami miatt elmarad az óra. Ezek a valamik sosem nálam történnek. Mindegy, most már hétfőn nyélbe ütjük azt a tesztet, és akkor legalább tartunk már valahol. Még az nem tiszta, lesz-e nyáron óra vagy nem lesz, mert a két fős csoportom két fele nem ugyanazt akarja. Ez mekkora :) Ebből látszik, hogy egy csoportban nem lehet egyetértést teremteni, mert már két fő között sem mindig sikerül. Igaz, az is csoport, de ez most mindegy. A fizetés is cécósra sikerült. Arról volt szó, hogy hétfőn megyek oda délután. Megérkeztem negyed három körül, és az a hír fogadott, hogy az illetékes hölgy nincs ott, mert 5 (!) perce elment, és nem kapok pénzt, jöjjek máskor. Annyira nem lettem vidám. Kedden felhívott a főnököm, hogy mikor megyek. Mondtam, csütörtökön délután, mert hétfőn nem volt ott az illető, pedig megbeszéltük. Mondta, hogy bocsi, közbejött valami, egészségügyi gond. Oké, semmi baj, akkor csütörtök. Na akkor tegnap este felhív a főnököm, hogy mikor megyek. Mondom, csütörtökön kettő körül. Az nem jó, mikor megyek helyette. Gondoltam, mennyivel simább lenne, ha egyből azt tudnám meg, mikor mehetek. Meg is kérdeztem, miért, mikor menjek. Megbeszéltük, négy után. Ma 3/4 4-kor felhívtam a főnököm, hogy ugye az jó, ha én negyed ötre odaérek. Mondta, hogy jó. Na, gondoltam, hurrá. Odaérek, találok ott egy darab pasit, akinek fogalma nincs, mit hogy kell intézni. Hív egy nőt, akinek meg van fogalma. Pénz a kezében, pasival összeordítanak vmi szakmai kérdésen, közben keresi a mappát, amiben a papír van, amit alá kell írnom. Elvoltunk. Tíz perc alatt meglett a mappa, aláírtam, eljöttem. Jeee. Ez is megvolt, még sincs este. Ezek után elmentem a postára, onnan is megkaptam a pénzt. Hurrá! Még ruhaboltba akartam menni, és útba is esett volna, de olyan kegyetlenül fáradt voltam/vagyok, hogy úgy éreztem, nekem ehhez most nincs erőm. Pedig nagyon kéne nyári ruha, mert megsülök. Borzasztó ez a hőség...

Tomi átmenetileg itt lakik :) Kedd estétől valameddig. Majd kiderül, meddig, de legkésőbb vasárnapig. Mert festés van náluk. Meg ajtó- és ablakcsere, redőnyfelújítás. Minden, ami kell.

A kiadókról semmi hír. Bosszant, az a helyzet. Az a kiadó, ahová könyvértékelést írok (néha), kérte, hogy fejtsem ki bővebben a legutóbbi cuccost. Kifejtettem, azóta semmi reakció, de abszolút semmi. Mielőtt kaptam ezt a könyvet, azt mondták, ha ezzel végeztem, már jön is a következő. Aha. A másik kiadónak írtam, hogy még nem jött a könyv javított változata emilben, vagy csak nem kaptam meg (mert utóbbi már előfordult egyszer). Írtak, hogy nem jött még, de majd jön. Azóta is jön. Az a baj, hogy nagyon szeretnék már dolgozni. Vagy olvasni és értékelni, vagy fordítani, vagy legyen már valami. Ugyan hulla vagyok, de az csak fizikailag érvényes, szellemileg nem bírok mit kezdeni magammal. Olvasok, oké. Van mit, mert szorgalmi időszakban ismét jól bevásároltam/bevásároltak nekem :P könyvből, amiket jó volna olvasni. Közben az amerikanisztikás szakdogához is lehetne olvasni a más meglévő forrásokat, aztán gyűjtögetni az idézeteket, és formálgatni a thesis statementet, hogy ne utolsó pillanatban jöjjek rá, hogy kéne, mikor már címleadási határidő lesz. Októberben vagy novemberben, majd utánanézek.

A mozgással kapcsolatban az van, hogy hétfőtől megyek intenzív hastáncra. Középhaladóra akartam, mert a szintemnek az felel meg, de meggyőzött az oktató, hogy jó lesz a kezdő, mert ott még van hely, míg a középhaladón már nincs :) Átismétlem az alapokat megint, végül is már három hónapja nem táncoltam. Jujj, leírni is rossz. Mindenesetre most két hétig minden hétköznap lesz egy óra, és utána maradok rendes órákra. Középhaladó szinten. Ha erőm engedi, reggelenként úszni is megyek hétfőtől, kivéve azokat a napokat, amikor reggel tanítani megyek.

Na, asszem, ennyi van velem. Meg még az is, hogy hiányoztok, Andik, találkozni kéne már.

Dorkával is kéne, de az az érzés kerített a hatalmába, hogy az elmarad most. Hát ez van.

Bónusz kérdés: Mi a jófenéért lesz egyre több gyanús, nagy kiterjedésű barna folt a lábamon? Nem kosz, csak szólok. Ez vajon bajt jelent? És mikor tűnik már el?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai