Lehangoltan gondolkodós

Arra lettem figyelmes, hogy többen is megpróbálnak bennem rossz érzést kelteni, amiért az elmúlt két hetet pihenéssel töltöttem. Nem értem.

Kivettem szabadságot a munkahelyemet, összesen nyolc napot, plusz erre rájött még hat szabadnap, ami egyébként is járt volna, tehát tizenhárom napom volt. Fél éve nem voltam itthon, ami azért hosszú idő. Ezt a szűk két hetet nem lazsálással töltöttem, nem feküdtem meg aludtam egész nap (bár megtehettem volna, mert tök legálisan szabadságon voltam), hanem folyamatosan jöttem, mentem, csináltam, intéztem, élményeket gyűjtöttem. Nem érzem, hogy egy lusta dög lennék, akivel éreztetni kell, hogy ő egy lusta dög.

Nem állíthatom, hogy jólesik, de úgy döntöttem, nem érdekel, senkivel sem foglalkozom, aki negatív és megpróbál lehúzni hangulatilag. Itthon voltam, olyanokkal voltam, akiket szeretek és akik hiányoztak kint, jól éreztem magam, és a többi nem az én bajom.

Most egyébként nem várom az utazást. Olyan érzésem támadt, hogy itt sem lenne jó, ha még maradnék, mint ahogy nem volt jó, mielőtt elmentem, de kint sem lesz jó, mert hiányozni fog az itt, és ilyen alapon soha sehol nem lesz már jó. Szerencsére közben tudom, hogy csak befordultam egy kicsit, mert nagyon jó volt itthon, és ezért rossz lesz visszamenni, de ez el fog múlni, és pár nap múlva megint nagyon jó lesz kint is. Még pár nap múlva meg hajjaj, mert akkor megérkezik a fiú. Nem tudom, mondtam-e már a nevét, de ha nem, akkor legyen úgy, hogy egyelőre fiú marad, és majd mondom a nevét, ha már ott lesz velem.

Megjegyzések

  1. Jöjjön az a fiú!

    Az meg ilyen, hogy sehol se jó már. Ott azért nem, itt azért nem..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jön, jön, nagyon készül már, meg én is :)

      Jaj, akkor ez már mindig ilyen lesz? :O Mindig elő fog jönni? Ez nem jó hír.

      Törlés
    2. Nekem egy ideje megvan ez a sehová se tartozom már érzés. Valahol a kettő között félúton.. nem tudom, elmúlik-e, de időnként előjön, főleg ha hazamegyek, vagy itt vagyok egyedül.

      Az olyan izgalmas mikor már csak pár nap van, a várakozás annyira felfokozott.. :)

      Törlés
    3. Igen, nagyon-nagyon várom már :)

      Hát, bízom benne, hogy azért nem fog állandósulni a sehol sem jó érzése. Most pl. eltűnt :) Hátha vissza sem jön többet.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai