LizaGazdija

Vagyis Esztié, és csodaszép volt (a menyasszony is :) ). Nagyon jól sikerült a díszítés, gyönyörű volt a környezet (Lillafüred), és a hangulat is szuper volt. Hosszas tárgyalások után győztem meg Tomit, hogy elmehessünk Flórával - ő nem tudott jönni, dolgoznia kellett. Péntek reggel vonattal felmentünk Pestre: Flóra egész úton meg sem nyekkent, nézelődött, szopizott, aludt. Életében először látta a szüleim lakását: egész nap vigyorgott, nagyon örült a nagyszüleinek, valamint a hálószobában a csillárnak és az azon lógó mindenféléknek, meg a konyhában a szélcsengőnek. Még este sem sírt, pedig itthon azért szokott, és fáradtságnak semmi jelét nem mutatta. Szombaton az egyik meghívott házaspár vitt minket kocsival Lillafüredre: Flóra az első pár percben sírdogált egy kicsit, aztán félút után megálltunk, mert a többiek éhesek voltak, és induláskor a gyerek megint sírt kb. öt percig, de a csörgő meg az éneklés megnyugtatta. A többi időben aludt. Esküvő: a szertartást végigaludta, a f...

Flóra szinte minden este szopizás közben alszik el, megvan ennek a koreográfiája (evés, pelenkázás, vitaminok cseppentése a szájába, piros plédbe bepólyázás, kislámpa fel, nagylámpa le, szopizás, Bóbita, Brahms Altatója három versszakkal), és ez mindenkinek jó is így, de azért ő dolgozik új technikákon. Valamelyik nap nagyon álmos volt már, de én még valamit csináltam, és addig az egyik nagynénje ringatta. Ő meg közben ugyanazt a szájmozgást mutatta be, mint szopizásnál :D Megpróbálta úgy elaltatni magát, hogy csak úgy csinált, mintha szopizna. Majdnem összejött neki, szerintem végül azért nem, mert világos is volt, meg beszélgetés is, ezért mindig kipattant a szeme, amikor már lecsukódott volna. Tündérke. A visszaalvás már megy egyedül, szerencsére. Tegnap este pl. felébredt, amikor jöttem lefeküdni, és kikapcsoltam mellette a bébiőrt, rendesen kinyitotta a szemét, nyújtózkodott, de aztán újra becsukta (talán már tudja, hogy sötétben aludni kell, és sötét volt a szobájában), és csak...

Pár napja bedugult a fülem. Nem volt vészes, de azért tompított az engem körülvevő világon, ami ugye már eleve tompább az átlagnál a hallásproblémámnak köszönhetően. Amikor már eléggé zavart ez az állapot, vettem fülcseppet a patikában, amit füldugulás kezelésére ajánlanak. Tegnap este nagy lelkesen bele is csöpögtettem a fülembe a betegtájékoztató szerint javallot fél pipettányi mennyiséget. Marhára csikis érzés volt, azonnal könnybe lábadt tőle a szemem, majd hamarosan full eldugult a fülem, 100%-osan. Ezen már az sem segített, amikor alkalmaztam a leírás szerinti melegvizes öblítést. Höhö. Most aztán jól jártam. Mindent kipróbáltam, amit csak ki tudtam találni: rágtam kenyeret, rágóztam, ugráltam fél lábon, rázogattam a fejem, tényleg mindent kipróbáltam. De nem, semmi sem hat. Szóval holnap felhívom a tőlünk egy utcára rendelő fül-orr-gégészt, és megkérem, hogy még csütörtökig mossa ki a fülem. Félsüketen csak nem mehetek esküvőre. Merthogy igen, Flórával pénteken nagy kalandba vág...

Kedden elmentünk egy magyar nő baba-mama jógájára. Mindhárman, mert a leírásban szerepel, hogy kísérő is jöhet, aki lehet az apuka is, plusz külön rákérdeztem, és az volt a válasz, hogy persze, jöjjön. Már múlt szerdán is voltunk, akkor egy másik helyen, és bár jó volt, jobban örültem volna, ha bevonjuk a babákat, nem csak fekszenek ott. A magyar nőnél ez megtörtént: az egész egy jó kis babamasszázzsal, énekléssel, mondókázással kezdődött, és később is bevontuk a kicsiket egy-egy gyakorlatba, de azért nem húztuk-vontuk őket egész órán, bőven volt idő pihengetni/nézelődni/aludni is. És jólesett egy kis anyukatársaság is. Úgy feldobódtam, hogy még, szeretnék ide rendszeresen járni, minden héten. Flórának most már van igénye délutáni alvásra, csak még nem tud egyedül elaludni, segíteni kell neki: vagy ringatni, vagy szoptatni, akkor elalszik. Mire hazaértünk a jógáról, mindannyian jól elálmosodtunk, úgyhogy kihúztuk az ágyunkat, és hármasban rendeztünk nagy délutáni alvást. Ez benne van...

Nem szó szerint idézek, de majdnem. "A kezembe adott egy könyvecskét, amelynek első borítóján az állt, FÉNYKÉPEK. - Mi ez? - kérdeztem. - Egy fényképalbum - felelte." Sírok.

A tegnapi elég fura státuszvizsgálat lett. Nem mértek se súlyt, se hosszt, nem nézték meg a gyerek kutacsait, egyáltalán semmiféle pillantást nem vetettek rá. Megkapta a szopogatós oltást (rota elleni, jó nyűgös is lett szegénykém), aztán mehettünk dolgunkra. Na jó, még mondta a doki, hogy már adhatunk a gyereknek zöldséget meg húst, ami azért durva, mert bár 4 hónapos, de 2 hónaposnak számít, és ha nem kapja azt a két szert, ami végül is bevált a hasfájásra, akkor visítva szenved esténként, szóval nem hinném, hogy pont a hozzátáplálás hiányzik neki. Egyébként is azt ajánlja a WHO, hogy 6 hónapos korig csak anyatejet kapjon a baba, ha lehet, így meg még furább lenne korrigált 2 hónaposan kezdeni. Igazából egy kérdésre volt időnk, én azt választottam, hogy mik azok a pattanásszerű pöttyök Flóra arcán, amire az orvos meg sem nézte, mire gondolok, csak a számítógépe mellől válaszolta, hogy akármi is lehet, a babák bőre nagyon érzékeny, és biztos, hogy semmi komoly. Jó, hát szerintem is te...

Látom az egyik csoportban a hirdetést, kiadó egy lakás. A végén a következő megjegyzés olvasható: "A tulaj osztrák és nagyon szeriózus." Rájöttem persze, hogy ez azt jelenti, komoly, aztán még azt is kigugliztam, hogy tényleg létező szó, csak én nem ismertem eddig, de hogy mennyire felbosszantott... Már a társkereső ügyfélszolgálatán is marhára idegesített a németek és osztrákok azon szokása, hogy állandóan a "komoly" melléknévvel jellemzik magukat, és ez később sem múlt el. Amikor a Nagyi bátyja mondta az unokaöcsémnek (magyarul) gyerekkorunkban, hogy ő már egy komoly fiatalember, az nem volt idegesítő, hanem vicces volt, mert félig-meddig annak is szánták. De ez? Ha akarnék is költözni, és bejött volna a lakás, ez az egy odabiggyesztett "szeriózus" nagyon elgondolkodtatott volna. Eddigi tapasztalatom alapján, ha valaki "szeriózus", akkor valójában egy végtelenül beképzelt, kibírhatatlan puffancs. Szegény seriös, biztos sosem hitte volna, hogy...