Good times

Kedden elmentünk egy magyar nő baba-mama jógájára. Mindhárman, mert a leírásban szerepel, hogy kísérő is jöhet, aki lehet az apuka is, plusz külön rákérdeztem, és az volt a válasz, hogy persze, jöjjön. Már múlt szerdán is voltunk, akkor egy másik helyen, és bár jó volt, jobban örültem volna, ha bevonjuk a babákat, nem csak fekszenek ott. A magyar nőnél ez megtörtént: az egész egy jó kis babamasszázzsal, énekléssel, mondókázással kezdődött, és később is bevontuk a kicsiket egy-egy gyakorlatba, de azért nem húztuk-vontuk őket egész órán, bőven volt idő pihengetni/nézelődni/aludni is. És jólesett egy kis anyukatársaság is. Úgy feldobódtam, hogy még, szeretnék ide rendszeresen járni, minden héten.

Flórának most már van igénye délutáni alvásra, csak még nem tud egyedül elaludni, segíteni kell neki: vagy ringatni, vagy szoptatni, akkor elalszik. Mire hazaértünk a jógáról, mindannyian jól elálmosodtunk, úgyhogy kihúztuk az ágyunkat, és hármasban rendeztünk nagy délutáni alvást. Ez benne van a "kedvenc pillanataim, amióta család lettünk" kategóriában.

Tegnap meg jó nagyot sétáltunk a leányzóval, volt vagy 6-7 km. Először azt hittem, már tegnap kezdődik a Genussfestival, aztán séta közben rájöttem, hogy csak ma, de végül úgy döntöttem, akkor megnézzük, ahogy építik hozzá a standokat, aztán meg visszafelé jó hosszan megnéztük a Duna-csatornát is. Vagyis én, ő leginkább aludt, néha kicsit mocorgott meg sóhajtozott.