Jazz

Tegnap volt a nyári szünet utáni első óra, és én mindjárt el is mentem rá, amiért büszke vagyok magamra. Főként azért, mert előtte délutáni alvást rendeztünk Tomival, és ilyenkor többnyire nem tudom rávenni magam a felkelésre, és "majd legközelebb" felkiáltással inkább alszom még két-három órát.

Az első óra után úgy döntöttem, a heti két jazz egyike sem a hétfő-szerdai kezdő óra lesz, mert ott most újra elkezdik felépíteni a tréninget, nekem meg az zene nélkül nagyon megerőltető volt. Úgy értem, zene nélkül és gyökkettőre lassítva. Így aztán csak a középhaladókhoz fogok járni. Azért persze a kezdő óra sem volt rossz, sőt. Sikerült elfáradni az első órában, de izomlázam pl. nem lett. Ja, a kínzós kence neoprén övvel elég durva párosítás, máskor is be fogom vetni. Csak legyen nálam elég ivóvíz :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai