Karácsonyi célegyenes

Megvan az utolsó apró ajándék is, délelőtt megvettük a fát is, ami tök szép és jóillatú. Tegnap megejtettem a nagymosást, ami annyira nem is lett nagy végül, többnek tűnt a szennyes, mint amennyi volt. (Két kör ment le ebben a pici mosógépben, én legalább három-négyre számítottam, de hát a szemmértékem sosem volt profi.) Még délután találkozom Fruzsival, megpróbálok beszerezni egy tűrhetően kinéző és nem méregdrága karácsonyi terítőt, mivel a miénket ügyesen Pesten hagytam, aztán hazajövök, megcsinálom a takarítást, csak a fürdőszobát hagyom ki, mert azt a ma esti hajmosás után holnap úgyis lehetne kezdeni elölről, és összerakom a zserbót meg a csokilikőrt, a kettő együtt remélhetőleg nem fog egy óránál tovább tartani.

Tomi ma még dolgozik, nagyon későn fog hazaérni, szóval szerintem holnap sokáig alszik. Ezért aztán holnapra az a tervem, hogy valamikor nem túl korán egy lájtos karácsonyi filmmel indítjuk a napot, utána dél és 3-4 között megfőzöm a kaját (nem főzök sokat, csak belassítanak az olyan részfeladatok, hogy pl. egy csomó krumplit meg kell majd pucolni, bár lehet, hogy azt Tomi átvállalja), majd 6-ig feldíszítjük a fát (Tomi azt mondta, azt majd ő megcsinálja, de én is szeretek díszíteni, meg tök jó közös program, szóval szerintem inkább együtt kellene), aztán vacsora, majd csengettyű (töltöttem le csengettyűhangos applikációt, ami tök viccesen hangzik, de hát idén is Pesten maradt a karácsonyi csengőm).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai