Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke...
Ezt még nem hallottam szerencsére, illetve maximum buszmegállóban, ahol azért jogos ;))) Engem a hasonlóan magyarított "a nap végén" (at the end of the day) tud kiüldözni a világból, valahogy annyira bénán hangzik szerintem, miért nem lehet simán a végül-t használni?
VálaszTörlésEddig én sem láttam hivatalos használatban ezt a megfogalmazást, de ma reggel a Corvin Mozi FB-oldala írta ki, hogy "ezt az előzetest nem láttuk jönni", és ez nagyon megdöbbentett. Azért ők mégsem egy igénytelen magánember, hogy ezt megengedhessék maguknak. És igen, "a nap végén" hasonlóan béna. Kicsit ijesztő, hogy ilyen lazán elfelejtünk magyarul.
Törlés