Palais Ferstel

Tegnap már nem fért bele a nyitott házaknak ez a programpontja, de ma visszamentem, gondoltam, így legalább nem vagyok itthon egész nap. (Pedig az sem ártana, de mindegy.) Egész jó volt a vezetés, bár engem zavart, hogy a hölgy mindent papírról olvasott, na de a lényeg, hogy egy csomó érdekességet megtudtam az épületről. Még Ferenc József idején épült, eredetileg a tőzsde meg a Nemzeti Bank lakott benne, plusz bazársor is volt benne, aztán a tőzsde pár év után kapott saját palotát, a bank meg 1925-ben költözött ki. A II. világháborúban súlyosan megsérült, és csak 1971-ben kezdték el a felújítását. A Café Central, ami már a XIX. század óta itt működött, csak 1982-ben nyithatott meg újra. Ma rendezvények vannak benne. Körbesétáltuk, megnéztük, hol volt régen a bazár, sőt a Nemzeti Bank termeibe is bemehettünk. Sajnos ott nem lehetett fényképezni, pedig egy csoda volt. Órákig ellettem volna ott, annyira nagyon szép.












Hazafelé a Nyugatinál vettem sushit, és nagyon jól is esett. Pálcikával ettem meg, és meg kellett állapítanom, hogy továbbra sem tudom helyesen használni az eszközt, de legalább használni tudom valahogy. Az is valami. A sushizás amúgy azért volt, mert tegnap elfogyott a chilis bab, amit még otthonról hoztam, plusz úgy tervezem, megtartom itt is a máltai szokásomat, miszerint heti egyszer nem a saját főztömet eszem, hanem elmegyek valahova. Persze engem ismerve nagyon puccos helyekre nem kell gondolni, csak annyi a lényeg, hogy ne mindig itthon egyek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai