Ki vagyok ütve

De nagyon jó napom volt ám!

Reggel kimentem Schönbrunnba, hogy egy Nevena nevű bolgár lánnyal és a barátaival fussak. Tök jó volt. Azt mondták, szerintük kb. két és fél körrel van meg a kertben 5 km, úgyhogy kicsit szégyelltem is a fejem, amiért csak másfél kör ment, és még abba is bele kellett sétálnom, de mindjárt jobban éreztem magam, amikor itthon körbejelölgettem a kertet a Google Mapsen, és kiderült, hogy pontosan 2,7 km egy kör. Ez azt jelenti, hogy akkor kb. 4 km-t futottam. Az nem olyan rossz az 5,3-hoz képest, ami a Margitsziget (vagy 5,2? - a Balaton-átúszás óta keverem). Nekem sokat segít, ha tudom, mennyi egy kör, és hol tartok benne, szóval a legközelebbi alkalommal már biztos menni fog a két kör, amit most így kigondoltam. (Ja, van futáshoz appom, de ma reggel sztrájkba lépett.) Futás után beültünk egy pékségbe reggelizni. A többiek ettek-ittak, én csak kakaóztam. Jó volt. Ezzel a másik Nevenával (mert a lakótársam is Nevena) szerintem fogok még menni futni, és a srácok is szimpatikusak voltak.





Hazajöttem, lezuhanyoztam, gyorsan ebédeltem, aztán rohantam a 10. kerülteti víztoronyhoz nyitott házazni. Gyönyörű az az épület kívül-belül, és csodálatos a kilátás a tetejéről. Több munkatárs is részt vett az idegenvezetésben, és kiderült, hogy az osztrák akcentussal azért vannak gondok, konkrétan elég nehezen értem. Azért erős koncentrálással tudtam követni a nagyját, de voltak részek, amik nekem teljesen kimaradtak. Nem baj, mindenféle brosúrát elvettem, azokból kitömködtem a lyukakat.






Innen a Rathaushoz vitt az utam. Nagyon okos módon nem foglaltam előre időpontot idegenvezetésre, amikor először néztem az oldalt, tegnap este meg már nem lehetett, de oda volt írva, hogy a maradék jegyeket a Rathaus előtt osztogatják. 14:15-kor értem oda, 16:45-re tudtak időpontot adni, úgyhogy még beneveztem a parktúrára is, hogy valamit csináljak abban a két és fél órában, és nem bántam meg. A parkban már többször sétáltam, de ilyen sok érdekeset még egyszer sem meséltek róla. A túra végén átmentem a Ferstel-palotához, amit valószínűleg holnap nézek meg - csak látni akartam, odatalálok-e. Igen. Aztán visszamentem a Rathaus-túrára. A Rathaus is nagyon tetszett kívülről is, belülről is, és ott is nagyon jó volt az idegenvezetés. Be lehetett nézni az ülésterembe, politikusok irodáiba, és még beszélgetni is lehetett a politikusokkal. Meg fotózkodni, ki-ki vérmérséklete szerint. Van egy tök jó kiállításuk is a Rathaus politikai történetéről, jelenlegi összetételéről, Bécs történetéről és a 23 kerületről (kialakulásuk, nevezetességeik, címerük, stb.). Az egyik folyosón gyereksarkot rendeztek be, volt csocsóasztal, rajzolgatás, festegetés. Otthon ilyen miért nincs? Vagy ha van, miért nem tudok róla?









Gyerekszórakoztató központ a Városháza egyik folyosóján

Iroda a Városházán

Szép kilátás is jár hozzá


Most amúgy kampány van, önkormányzati választások lesznek októberben. Persze, itt is vannak olyan plakátok, amiktől viszketek ("X párt forradalmat csinál", XY-t Z-re cseréljük"), de a pártok aktivistái egymás melletti standokon kampányolnak a legnagyobb egyetértésben, vidáman osztogatják a szóróanyagaikat (én a zöldektől elhoztam egy vállra akaszthatós szatyrot, mert abból kell sok), és nem egy embernél láttam egyszerre több párt lufiját. Lehet, hogy ettől még az itteni politikusok és szavazók is átharapják egymás torkát, de azért első ránézésre sokkal kulturáltabbnak tűnik a dolog, mint otthon. Arról nem beszélve, mennyire máshogy kommunikálják itt, hogy rengeteg menekült érkezik Európába. Azt hiszem, már csak ezért is jó lesz itt nekem.

A Rathaus után elmentem a Paterbe, ahol a Club Sternben, ami egy magyar kocsma/kajálda, kolbászsütés és egy csomó magyar volt ma. A kolbászt tök ingyen adták mindenkinek, nekem is, akit most láttak először, és ez tök jólesett. Ittam, beszélgettem, tök jó volt. Máskor is megyek. 8-kor aztán hazavonszoltam magam, mert úgy éreztem, lefordulok már a székről. Azóta meg nem bírok lelassulni annyira, hogy elmenjek aludni, kicsit túltelítődtem élménnyel a nap folyamán. De most már rákényszerítem magam, mert megint elmúlt éjfél.

Képek holnap lesznek, nincs már erőm megvárni, mire feltöltődnek. (Az itt lassan megy, legalábbis nálam.) És minden e-mailre válaszolni fogok, és nagyon köszönöm nektek :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai