Edzés végén

K. így szokott búcsúzni: "Jók voltatok, lányok, pusszantás a seggetekre!" A második fele, well... De az első tök oké.

Csütörtökön viszont nem ez történt. Akkor így búcsúzott: "Nyomik vagytok."

Mikor mit érdemlünk, mi? :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai