Parajelenségek

Jó, ez túlzás.

Múlt héten, vagy talán azelőtt egyik éjjel, amikor felébredtem, félkómás állapotban másztam le a galériáról. Azt hittem, már a lépcső alján vagyok, ennek megfelelően is léptem. A következő pillanatban már tényleg a lépcső alján voltam :) Amúgy a közepénél jártam, szóval elég nagyot estem, jól megütöttem magam, viszont a félkómás állapot huss, eltűnt.

Múlt héten egy esti fürdés után álltam a mosdókagyló előtt, és a tükörbe nézve krémeztem az arcomat. Nem mozdultam semerre, semmit sem csináltam, csak álltam. Aztán hirtelen kifordult alólam a lábam, és lassan, mint egy lassított felvétel, hátrafelé beestem a kádba. Mivel nagyon lassan estem, nem ütöttem be semmimet, nem sérültem meg. Viszont hangosan röhögtem, amikor megláttam, ahogy a pizsamás, papucsos lábam égnek állva kalimpál, és erősen eltűnődtem, hogyan fogok én onnan kimászni. Végül megoldottam. Azóta sem jöttem rá, hogyan tudtam elesni.

Szóval azért történnek érdekes dolgok, egy percig sem unatkozom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai