Álszende
Megkaptam éjszakára a kutyát, aminek nagyon-nagyon örültem (és örülök most is). Ennek apropóján nagyon érdekes dologra lettem figyelmes. Az egy dolog, hogy a konyhapult meg a kanapé most is csatatérré változott, mire hazaértem az edzésről, de van ám ennél durvább is!
A kutya csak megjátssza, hogy nem mer feljönni a galériára a lépcsőn. Amikor este mentem lefeküdni, azzal szembesültem, hogy mind a lépcső, mind maga a galéria tele van a tappancsa nyomaival. Az ágyamba legalább nem feküdt be, de azért milyen már ez! És annyira tudta, hogy miről beszélek! Álltam ott a galérián, néztem a lábnyomokat, lassacskán leesett, mit jelent ez (elég késő volt, és én már kora délután is elég leharcolt voltam), majd felindultan így szóltam: "Basszus, te feljöttél a galériára?" Erre a kutya behúzta fülét-farkát, és olyan bűnbánó képpel nézett rám, hogy abból egészen egyértelmű lett volna, hogy tényleg, még akkor is, ha nem lettek volna az árulkodó lábnyomok.
Lizával kapcsolatban néha azt éreztem, hogy az alakításai megérnének egy Oscart kisállat kategóriában. Most már Marcinál is ezt érzem.
A kutya csak megjátssza, hogy nem mer feljönni a galériára a lépcsőn. Amikor este mentem lefeküdni, azzal szembesültem, hogy mind a lépcső, mind maga a galéria tele van a tappancsa nyomaival. Az ágyamba legalább nem feküdt be, de azért milyen már ez! És annyira tudta, hogy miről beszélek! Álltam ott a galérián, néztem a lábnyomokat, lassacskán leesett, mit jelent ez (elég késő volt, és én már kora délután is elég leharcolt voltam), majd felindultan így szóltam: "Basszus, te feljöttél a galériára?" Erre a kutya behúzta fülét-farkát, és olyan bűnbánó képpel nézett rám, hogy abból egészen egyértelmű lett volna, hogy tényleg, még akkor is, ha nem lettek volna az árulkodó lábnyomok.
Lizával kapcsolatban néha azt éreztem, hogy az alakításai megérnének egy Oscart kisállat kategóriában. Most már Marcinál is ezt érzem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése