Hétfő

Hát, változás nem sok. Fogam fáj, torkom fáj, fülem fáj, kedvem a nap nagy részében a béke feneke alatt tanyázott, és átgondoltam, nem egy-két nap betegszabadságot szeretnék, hanem igenis merek nagyot álmodni: egy teljes hetet szeretnék, hétfőtől péntekig, plusz az előtte és utána lévő hétvégét, úgy, hogy nem bukom rajta egy heti fizetésemet. A heti 12 óra egy csoporttal tényleg nagyon sok, kezdek is besokallni, de amúgy is úgy érzem, hogy sokat veszítettem a türelmemből mostanában.

Viszont voltam színházban, és az jó volt, majd elmesélem. Majd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai