A recenzióm

nem került be a legjobb 10 közé, csak a 20-ba, viszont ezzel is nyertem egy könyvet, egy esszégyűjteményt. Ami ennél is jobb, hogy találkoztam a pályázat egyik szervezőjével az átvételkor, és bizonyos feltételek teljesítése mellett elképzelhető, hogy kapok tőle recenzálnivalót és fordítást is. Én már annyira szeretnék megint fordítani, de annyira, hogy nem is tudom, hová lennék a boldogságtól, ha sikerülne. Ha meg még recenzálhatnék is mellette, hát az maga lenne a tökély. Meg még néhány csoport a nyelviskolánál... Soha nem lenne többet időm semmire, viszont mindent csinálhatnék, amit csak szeretek :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai