Tesco Expressz

A város szívében, az Astoriánál. Nem rossz ötlet ez. Elsőre tetszett, hogy van friss péksütijük, ami ráadásul még finom is. Másodikra hisztiközeli hangulatba kerültem, mert ezren voltak ott. Pontosabban ez a lényeg: nem volt ott húsznál több vásárló összesen, de olyan keskeny folyosók vannak a polcok között, hogy két ember egyszerűen nagykabát és táska nélkül sem fér el egymás mellett-mögött, hát még nagykabátban, táskával. És akkor tegyük hozzá, hogy én még nem hordok nagykabátot (pedig lassan kéne). Halál idegesítő volt, hogy nem fértem oda rendesen semmihez, és ha mégis, akkor meg nagyon kellett figyelni, hogy kit lökök be a hűtőpultba, illetve hogy engem ki lök be. Ami harmadszorra visszacsábított, az a kaliforniai paprika. Még nem tudom, olcsóbb-e, mint nyáron, mert másodszor is elfelejtettem lemérni az egy darabot, amiből kiszámolhatnám, mennyi kilója. Még az is lehet, hogy nincs eltérés. Mindenesetre gyönyörű példányokat árulnak, én meg egy csapásra rájöttem, hogy minden nap szeretnék enni egy szeletet, tehát négynaponta venni kell egyet. Lehet, hogy van egy törzsvásárlójuk, aki kaliforniai paprikáért jár be hozzájuk. Na meg joghurtért és kutyakajáért :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai