This Is It

Ahhoz képest, hogy csak két hétig megy a mozikban, még jövő szerdáig tuti megtekinthető, ami ugye már három hét okt. 28-tól. Nem mintha bánnám, mert alapvetően idiótaságnak tartom, hogy egy filmet csak két hétig mutassanak, csak akkor nem értem, minek stresszelik a dolgozó jónépet (hehe), hogy csak két hétig mehetnek megnézni, miközben nem is.

 

A filmet elnézve ez nem valami két perc alatt összegányolt izé lett volna. Nagyon komoly koncertturné lett volna belőle. Nagyon sokat dolgoztak rajta, egyszerűen döbbenet számomra, hogy mennyire kidolgoztak minden apró részletet. És mennyi technikát meg látványelemet akartak bele... És mindenről Jacko döntött. Nekem ez is fura, mert azt gondoltam volna, hogy van egy kreatív csapat a háttérben, akik kitalálják, hogy mi mikor hogyan robban és villan, Jackónak meg annyi a dolga, hogy énekel és táncol. És abszolút nem. A táncosok kiválasztásától kezdve az effekteken át az utolsó szög elhelyezkedésébe is beleszólása volt. Ez valahol tök jó, így igazán övé a koncert. Meg tetszett még, hogy folyton a rajongókat emlegette, hogy ez-az-amaz a rajongókért van, és ezmegaz azért úgy van, mert a rajongóknak úgy jó, és xy dal hangszerelésén ne kreatívkodjatok, az olyan legyen, mint a lemezen, mert a rajongók úgy ismerik. Én sosem voltam rajongója, egy csomó számról a filmből tudtam meg, hogy ő énekelte, de nagyon szimpatikus volt, hogy nagyon akarta ezt a koncertet, úgy tűnik, őszintén fontos volt neki a közönsége, és élvezte a próbákat. Pedig mi meló lehetett ez... Meg az elején aranyosak a srácok, ahogy elmondják, hogy ők Ausztráliából meg Hollandiából jöttek, átrepülték a fél világot (ezt nyilván a holland srác mondja :P), hátha bekerülnek táncosnak Jacko mellé, és most beválogatták őket, és ez hihetetlen, és tényleg úgy meg vannak hatódva, hogy sírnak. Azért érdekes lehet úgy dolgozni, hogy körülötted mindenki, de még a speciális effekteket kiötlő számítógépes szakember is fanatikus rajongód. Nagy kár, hogy a végén az egészből nem let semmi. Szegény Jacko.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai