Helyzetjelentés

Az amerikanisztikás szakdogám elnyerte végleges formáját. Egyeztettem a szövegben található idézeteket a works citeddal, pótoltam a hiányosságokat. Nem merek többet beleolvasni államvizsgáig, mert nem akarok most már frászt kapni, hogy itt is egy hiba, ott is lehetne másként, stb. Kész, lezártam. Még egyet fogok megnézni, mielőtt elviszem beköttetni, ez pedig az lesz, hogy megvan-e a 25 könyv és a 4 cikk, ami a kötelező minimum. Amúgy meg kell lennie, egyszer már összeszámoltam. De most megint :)

 

A tanári szakdogából megvan 8 oldal, kell még legalább 7. Holnap meglesz, legalábbis remélem. A holnapomra több verzió létezik egyébként. Mindenképpen nyolckor kelek. Ha a tanárival kezdek, annak meg kéne lenni délre, aztán megírnám az esszét szerdára a tegnap gyűjtött források alapján, aztán úgy este hét-nyolc körül jutnék hozzá a németes szakdogához, amiben átjavítgatnám a dolgokat, és megcsinálnám a maradék négy-öt diagramot. Másik lehetőség, hogy a némettel kezdek, az esszével folytatom, aztán este jön a tanári. Vagy kezdhetem a némettel, jöhet utána a tanári, aztán az esszé. Egy fontos szempontot kell figyelembe vennem. Kedden 11-re a suliban kell lennem a németes konzulensnél a szerintem végleges dolgozattal, amit laptopon viszek be. Addigra mindennek meg kell lenni. Címoldalnak, tartalomjegyzéknek, ábráknak, irodalomjegyzéknek... Mindennek. Ha azt mondja, nagyon át kell írni valamit, annak mindenképpen kedden kell meglenni, mert akkor szerdán visszamegyek az átírt változattal. Mivel kedden fél hattól fél nyolcig anyuval mozizunk (This Is It - őt nagyon érdekli, én meg nem bánom), és szerdán tízkor le kell adni az esszét, ezért az esszének hétfőn estére meg kell lenni. Szóval lehet, hogy a németes szakdogával kezdek, az esszével haladok tovább, és legfeljebb a tanári szakdoga csak szerdán készül el. Mivel a konzulens azt írta, ne menjek be hozzá, hanem küldjem át e-mailben a dogát, arra számítok, hogy még így is meglesz a végleges formája vasárnapra, amikor is még lesz öt napom az összefűzésre. Durva hét elébe nézek, jól látjátok, de ez van. Csak ezt éljem túl, jaj, csak ezt... Igazi felüdülés lesz a tételekkel meg a német államvizsgás előadásokkal bíbelődni. (Persze... Hogy fogok káromkodni, amikor majd az is sorra kerül, hogy ezerszer inkább szakdoga...)

 

Most már nemcsak Liza haragszik rám, hanem én is rá. Összevesztünk. Miután séta közben leesett a lábáról a krumplis csomag, gondoltuk, reggelig békén hagyjuk, akkor majd megmosom a lábát kamillateával. Láttam, hogy nyalogatja magát, de gondoltam, tegye, attól nagy baja nem lehet. Kicsit később már azt láttam, hogy a fogával vakarja a lábujját, ami már necces volt, de úgy döntöttem, még nem csapok a fenekére. Akkor kezdtem ordítani, amikor reccsent egyet a lábujján a hús. Bocs mindenkitől, de tényleg ez történt. Szétnyílt a lábujja. Ekkor kicsit megcsapkodtam, aztán ordítottam vele, aztán lemostam kamillateával a sebet, amit rágott magára, közben ordítottam vele, aztán bekentem Betadine-nal a sebet, aztán ordítottam vele, aztán két zacskót erősítettem a lábára, és megfenyegettem, hogy amennyiben csak kísérletet tesz ezek eltávolítására, nagyon megverem. Azóta sem tett. Ezen kívül még azt is tudtára adtam, hogy addig fog zacskós lábbal létezni, amíg el nem jutunk az orvoshoz, és ha nincs szerencséje, és ez két hét, akkor két hétig lesz a lábán a zacskó, és mindezt köszönje magának, hogy lehet valaki ilyen idióta. Reggel mondjuk le fogom venni a zacsit, de csak azért, hogy tegyek bele kamillás borogatást, utána visszarakom. Mi visz rá arra egy kutyát, hogy kis híján lerágja a saját lábát? És hogyan lehet gennyes gyulladást eltüntetni a körömágyából, ha a krumpli 5 óra alatt nem hat, és a kamillatea sem látszik működni? És mitől gyulladt be neki egyáltalán? :( 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai