Dicséret

Az egyik tanárom, akinek a két tangyakos hiányzás miatt választ kellett írnom egy kérdésre egy szöveggel kapcsolatban, köszöni meggyőző válaszom.

 

Az amerikanisztikás konzulensem, akinek elküldtem a szakdoga végleges változatát, gratulált ahhoz, hogy készen vagyok, és azt mondta, nagyszerű munkát végeztem, büszke lehetek magamra, most pedig dőljek hátra és pihenjek.

 

A férfi, akinek elküldtem a könyve egy részletét magyarról angolra lefordítva, azt írta vissza, hogy nem én nyertem, de a magyarországi jelentkezők közül az én megoldásom volt a legjobb, de egy Amerikában élő magyart választott végül.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai