Moziünnep - 1. felvonás: G-Force

Tizenkét éven aluliaknak ajánlott, főleg akkor, ha fiúk, bár a tengerimalac hölgy célja biztosan a kislányok meggyőzése. A figurák aranyosak, a történet meg nekem gagyi.

 

Kicsit nehezen tudom beleélni magam, hogy három tengerimalac megmenti a világot, miközben egy vakond meg elpusztítani próbálja. Az meg nagyon viccesnek tűnik, amikor a tengerimalacról kiderül, hogy ő egy igazi, hazafias amerikai, aki hazájáért vérét adja bármikor. A legdurvább mégis az, amikor a film végén az FBI elnöke köszönetet mond a Rágcsávóknak, tehát négy darab tengerimalacnak, amiért megmentették a világot. És ezek közben a szokásos nyálas zene is megy, nagyon jól sikerült paródia. De ha nem paródia, akkor is vicces.

 

Van benne pár tényleg poénos rész, például a pszichiátriai eset hörcsög, aki gondosan titkolja, hogyan lehet simán elhagyni a ketrecet, meg a következő párbeszéd (persze leegyszerűsítve):

Vakond: - Háhá, most elpusztítom az emberiséget meg az emberek otthonait, mert ők is elpusztították az én családomat és otthonomat! (sátáni kacaj)

Darwin: - Dehát Ben és Marcie is emberek, és ők befogadtak, és különleges ügynököt faragtak belőled, és mi vagyunk a családod!

Vakond (kis csönd után): - Na jó, akkor nem pusztítom el az embereket és az otthonaikat. Hogy kell leállítani ezt a tömegpusztító fegyvert?

Ezen kifeküdtem :D

 

A szinkron az előzetesben sokkal jobb volt, van néhány csúnya gikszer a fordításban (simán visszafordítod, mi volt az eredeti szöveg, annyira magyartalan a szerkezet), viszont Peller Mariann tök jó szinkronhang ahhoz képest, mennyire szkeptikus voltam vele kapcsolatban.

 

A lényeg, hogy a célcsoportnak bejött a film, teljesen bepörögve hagyta el a termet az 5-12 éves korosztály. A felnőttek agya láthatóan lezsibbadt ettől az élménytől, na de nem szólhat minden nekik is. Ha tízes skálán kéne értékelni, tőlem mondjuk 7 pontot kapna az eredeti (valószínűleg), és 6 pontot kap a magyar. Ja, és a 3D nem nekem való, sokkot kapok tőle, amikor az orrom előtt áll meg a megvadult kávédarálóból elszabadult őrlőkés :D

 

Utólagosan fűzném hozzá

 

Az jutott eszembe, vajon hány olyan ötéves van, aki a film megtekintése után megmagyarázhatatlan módon rettegni kezd a kávéfőzőktől és a mikrohullámú sütőktöl :D Reméljük, egy sem :)

 

Az is megfogalmazódott bennem, hogy ez a film remekül példázza azt a típust, amit az ember megnéz 5-12 évesen, imádja, a Tesco-Auchan vonalon kötelező programmá válik a főszereplő tengerimalacok plüss változatának meglátogatása, ideális esetben megvásárlása, esetleg egy igazi tengerimalac beszerzése, akit a gyermek kiképezhet FBI-os különleges ügynöknek, aztán elül a fanatizmus, és 10-12 év múlva jut csak az ember eszébe, hogy hűűű, volt az a film, a Rágcsávók, mennyire király volt már, megveszem DVD-n/letöltöm a torrentről, aztán megnézi, és lemerevedett arccal bámul maga elé a végén: "Anyám, ez milyen gagyi... És én ezért voltam úgy oda kissrácként." Nekem pont ilyen élmény a Repülő bocsok című rajzfilmsorozat. (Igaz, annyira nem nagy csalódás, mert emlékszem rá, miért szerettem annak idején - az persze megvan benne, csak már nem köt le.) Valakinek volt már hasonló élménye?