Színésznő

Kilépünk a házból, a nap még nem jár nagyon magasan, egyelőre csak a legfelső emeletek ablakain csillan meg a fénye. A gyerek egyből hunyorog, a nagyobb hatás kedvéért eltakarja a szemét, majd így szól:
- Semmit látok, nagyon süt nap. Szemüge napot kéjek, pijosat.
:D

Hozzá kell tennem, hogy nagyon kitartóan kéri a piros napszemüveget vagy egy hete, és keressük is, csak még nem találtunk gyereknek valót.

Pár perccel korábban próbálom motiválni, hogy haladjon kicsit gyorsabban az indulás felé, mert mindent úgy csinál, mint a lassított felvétel. A következővel inspirálnám:

– Ki szeretne bölcsibe menni?

Erre ő:

– Anya.

És már vigyorog.

Ja, és még egy. Mostanában kb. bármit mondok neki, az a reakció:

- Anya, ne viccelj!

És egy utolsó:

- Vakar a kezem.

Már hogy viszket.