Flóraságok

El kell kezdeni felvenni az overált, ha nem akarunk elkésni, de Flóra a szokásosat játssza: beszalad a szobába, mikor meglátja a kezemben a ruhát, kuncog, és hiába hívom, nem jön, csak vigyorog. Tényleg nincs sok időm, hamar megunom.
- Flóra, szeretnél Ringatóra menni?
- E! [határozott bólintással]
- Akkor gyere öltözni, mert elkésünk!
És már rohan is, nekifutásból leül az előszoba közepére, és húzza a cipőjét.

Hazaérünk a Ringató és a cipővásárlás után. Én még csak a kabátomat veszem le, amikor ő a meleg ruhától megszabadítva beszalad a szobába, leül a földre, fogja a kockásfülű nyulat*, és énekel*** meg tapsol. Annyira egyértelmű volt, mit játszik!
- Flóra, Ringatót tartasz?
- E! [határozott bólintással]
És folytatta a foglalkozást :D

Vasárnap jöttünk Pestről hazafelé szutyok EC-n. Döbbenet, hogy még mindig használják a fülkés kocsikat, ahol a fülkékben egymás nyakában ül hat ember, és annyira szűk a hely, hogy nem lehet a lábat sem kinyújtani, sem legalább 90 fokban behajlítani - úgy kell eltölteni az esetünkben 2 és fél órát, hogy a térdem végig előrébb van, mint a bokám, ami egy idő után fáj, plusz a csomagoknak sincs elég hely. Bónusz, hogy helyjegyet sem tudok rá normálisan foglalni, mert az ÖBB oldala sem hagy választani, random módon pedig mindig egymással szembeni két ülést oszt ki, sosem egymás mellettit, ahhoz meg Flóra még kicsi. Szóval ott szorongott hat felnőtt, Flóra az ölemben ült, az utolsó másfél órában velem szemben. Hegyeshalomtól Bécsig egy összefüggő történetet mesélt, bár nem értettem, mit, de élénken gesztikulált és bólogatott is hozzá. Még Hegyeshalom előtt lettem figyelmes arra, hogy tapsol, ingatja a fejét, és viszonylag széles tartományban csúszkál a hangja.
- Te most énekelsz?
- E! [határozott bólintással - majd folytatta az éneklést]

*Anyu nekem varrta pár éve, de Flóra "kölcsönhasználja."**
**Az idősebb unkaöcsém, Bence 2-3 évesen, amikor látta, hogy a kisebb korából maradt holmikat az öccsének adják, azzal nyugtatta magát, hogy Matyi azokat csak "kölcsönhasználja." Nekem annyira megtetszett a kifejezés, hogy beépítettem a szókincsembe.
***A szöveget és a dallamot még nem ismerjük fel, de már alig várom, hogy megtudjam, melyik dalokat szokta énekelni. Sokat énekel.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai