Megint adventbe léptünk


Nem semmi, hogy már megint karácsony lesz pillanatokon belül. Nagyon gyorsan rohan az idő, de ez nyilván másnak is feltűnt.

Csütörtökön fél 4-kor keltünk, negyed 5-kor elindultunk Sümegre, mert tömegközlekedéssel nagyon nehézkes és hosszú megközelíteni, és nem akartunk délután érkezni. Szülinapokat ünnepeltünk, minden testvér otthon volt. Különleges év van náluk: Tomi húgai közül az egyik 30 éves, egy másik 20, a legkisebb fiú pedig 10. Volt ünnepi vacsora, ajándékozás és műsor (az ő családjukban minden nagyobb ünnepre műsorral szokás készülni - idén vicces módon mindenki kvízzel/vetélkedővel készült, mi is). Szombat délután jöttünk vissza, nálam utána öttől majdnem tizenegyig izzot a Mikulás-műhely, Tomi meg dolgozott.

Mivel nem akartam lefoglalni az egész étkezőasztalt egész decemberre, főleg, hogy Tomi ott szeret németezni, az egyik végében alakítottam ki a "karácsonyi ráhangolódást." A koszorút Sümegen csináltam, a fenyő meg a bogyó Tomi szüleinek kertjéből van, és hát ja, kicsit csálé szegény alkotás, de nekünk azért megfelel.
Vasárnap, amikor Tomi megjött a munkából meghallgattuk az első karácsonyi dalt, és közben meggyújtottuk az első gyertyát. Nagyon szeretem a gyertyagyújtást, gyerekkoromban nagyon fontos része volt az ünnepre készülésnek, és nagyon szeretem azt is, hogy Tominak is fontos.

Idén ilyen lett az adventi naptára. Karácsonyváros. Első pillantásra megállapítottam az ötletről, hogy ó, hát ez tök egyszerű, ez sima ügy lesz. Tényleg nem egy bonyolult történet, csak mire az ember kivagdossa azt a rengeteg ablakot, ajtót, tetőelemet... Dióhéjban annyi a lényeg, hogy a házikók legyártása és megtöltése majdnem tíz órát vett igénybe összesen. De simán megérte, mert Tomi nagyon örül neki :) A házikókban egyébként egy karácsonyi történet van sok részletre vágva, ezen kívül emlékek, programjavaslatok (pl. ma emiatt reggeliztünk ágyban), valamint időnként valami édes vagy sós nass. Ezt csak azért árulom el, mert 1. Tomi ritkán jár erre, 2. ezek mindegyikéhez volt már szerencséje az első négy napon, szóval nem spoilereztem el semmit.

Vasárnap voltak Bécsben az Andik, és jártuk a karácsonyi vásárokat, már amennyire a durva hideg engedte, és amikor már nem annyira engedte, akkor melegedni jártunk különböző helyekre, pl. nálunk is voltunk. Szép nap volt.
Nagyon tetszett ez a mézeskalács házikó a Rathausnál.

Ez az adventi naptár is hatalmas ötlet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai