A politikus mint ember

Már otthon sem bírtam elviselni, amikor megpróbálták letolni a torkomon, hogy a politikusok is csak hétköznapi emberek, hát nézzem már meg, milyen cukin mosolyognak a feleségükre/férjükre és gyerekeikre, milyen ügyesen főznek pörköltet (vagy mit bánom én, mit), ők is pont úgy eljárnak a szupermarketbe bevásárolni, mint én, és a többi. Eleve nagyon kevés ember magánélete érdekel bármilyen szinten, többek között ezért sem vettem bulvárújságot tinikorom óta. (Meg azért, mert azóta az a véleményem alakult ki, hogy minden bulvárlap, bulvároldal és egyenként minden bulvárhír igénytelen.) De címlapot attól még időnként látok, ha nem is gyakran. A lényeg, hogy engem nem érdekel a politikusból semmi, de tényleg semmi. Legboldogabb akkor lennék, ha arról sem értesülnék, melyik mit működik munka címén, de hát ez nem tűnik kivitelezhetőnek. Van az a furcsaságom, hogy az összes politikust zsigerből utálom, egyiknek sem bírom elviselni a képét, azét se, akivel esetleg bizonyos dolgokban egyetértek, azét sem, akire bármely választások alkalmával szavazni fogok. Valamint felháborítónak találom, amikor az "emberarcú politikus" romantikus ideájával igyekeznek befolyásolni az egyszeri szavazót, teljesen mindegy, milyen irányba, ez párttól függetlenül undorító.

Na és akkor múlt héten egyszer csak ott mosolyog egy osztrák bulvárlap címoldalán Angela Merkel, és alatta a főcím, hogy az újságból megtudhatom, hogyan él, hol vásárol, mit főz. Fú, felállt a szőr a hátamon. Ki a jó fenét érdekel, mit főz? Az elmond valamit arról, milyen ember? Egyáltalán van bárki ezen a bolygón, aki az alapján szavaz egy politikusra, hogy né' má', én is szoktam ilyet főzni, hát milyen jófej már, legyen ő a kancellár/miniszerelnök/elnök/whatever. Teljesen irreleváns, hogyan él, hol vásárol, mit csinál a konyhájában, semmi közöm hozzá, mert ez nem árul el semmit a nézeteiről és a politikai teljesítményéről. Arról nem is beszélve, hogy Ausztriának aztán tényleg mindegy lehetne, hogyan éli Angela Merkel a hétköznapjait, mert legjobb tudomásom szerint osztrák állampolgárok nem tudják befolyásolni a német választásokat. Vagy ez valami ilyen kifacsart hülyeség lehet, hogy ha őt szimpatikussá tesszük, akkor majd azok az osztrák politikusok is szimpatikusak lesznek, akik hasonlóan gondolkodnak, mint ő?

Szóval múlt héten megtudtam, hogy a bulvár itt is pont olyan gusztustalan, mint otthon. Ez ilyen univerzális dolog lehet, mondjuk attól még elég szomorú.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai