Megint vizsga

A szívemhez kaptam, amikor délután 1-kor még semmi hír sem volt a tegnapi szóbeli és szövegalkotás vizsgarészekről, aztán a nap folyamán még többször frászt kaptam, amikor a már befejezett vizsgarészek listájából hiányzott három ember szóbelije meg egy ember szövegalkotása, pedig tegnap úgy mentem haza, hogy csekkoltam, mindenkinek mindene elmentődött-e a honlap szerint. Végül ma délután 5-re mindenkinek minden eredménye felkerült az oldalra, szóval már biztos, hogy senkinek sem kell újraírni semmit, hála az égnek. Ilyen egységes csoportom sem volt még: szinte mindenkinek minden rész B1-es lett (A2-es a csoport, szóval kb. ez az elvárás). Két embernél egy-egy rész A2-es, egyiküknél az egyik B2-es. Annak a pasinak, aki tegnaptól dolgozik, ezért múlt héten vizsgázott, minden rész B2-es lett, kivéve a szövegértés, ahol nem hibázott (!), mert az C-s. (C1 és C2 között nem tesz különbséget a vizsga.)

Örülök. Nem vagyok olyan extázisban, mint az előző két csoportnál, és annyira büszke sem vagyok, mint a legutóbbi két alkalommal, de közben tudom, hogy ez igazságtalanság, szóval holnap szanaszét fogom dicsérni őket, mert megérdemlik, ügyesek voltak. Nekem meg tök nagy megkönnyebbülés, hogy holnap már csak egy társasjáték meg egy film és némi süti van hátra. Juhú! (Jó, ők sem sírtak, amikor mondtam, hogy holnap már semmi tanulásra emlékeztetőt nem csinálunk.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai