Vicces képekre bukkantam

Tolmácsolom a fejet: "Milyen tejföl? Én azt sem tudom, mi az, hogy tejföl, gazdi." De hogy még a feje búbja is olyan :D

Kár, hogy még nem voltak fényképezős telefonok, vagy egyáltalán mobilok, és a fényképezőgép is filmmel ment, amikor Liza hozzánk került - lett volna mit fotózni, voltak neki egy tejföl ellopásánál sokkal meredekebb húzásai is. Hogy mást ne mondjak, a karácsonyi asztal ripityára tördelése (jó, maga az asztal maradt, de semmi, ami rajta volt, nem úszta meg*) vagy a lakás összes ajtajának módszeres tönkretétele csodaszép sztorik. Mázlista kutya, róla nincsenek kompromittáló képek :) Viszont vannak sportosak.

Itt éppen egyik kedvenc időtöltése közben látható: kirándul. Repülve. És földig ér a nyelve, mert ő volt a csoport állandó kísérője és mindenki gondviselője, ezért általában kb. kétszer tette meg azt a távot, amit mi csak egyszer.


 Semmi baj nincs egyébként, csak az elmúlt napokban sokszor eszembe jut mindkét kiskutyám. Egy csomó vicces meg szép emlékem kötődik hozzájuk. (És persze mindig Liza lesz _a_ kutya ❤, attól függetlenül, hogy sok küzdelem árán végül Marcit is sikerült nagyon megszeretni.)



*Ez amúgy bosszú volt, de arról megoszlanak a vélemények, jogos-e vagy jogtalan. Szerintem jogos, bár tény, hogy kicsit talán "túltolta a biciklit" a drága.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai