Szombat
- Délelőtt rohangálás, boltok, posta.
- Délben itthon ebéd, és elkészült az idei karácsony első SK ajándéka is.
- Megint posta, és útnak indult a húzottam felé a molykarácsonyi ajándék. Rájöttem, hogy ha ma nem adom fel, akkor már nem fogom karácsony előtt, szóval most majd sokáig nézheti a csomagot, mielőtt szabad lesz kibontani.
- Molyszülinapi buli, mert 8 éves lett a Moly. (Én meg 6 éve vagyok tag, kemény.) Volt Merítés-díjátadó, tortaszépségverseny és tortakóstolás (isteniek lettek), tombola* és irodalmi kvíz (zseniális volt, és a mi csapatunk lett a második, csupán egy ponttal lemaradva az elsőtől).
- A Quimby 25. születésnapi koncertje, ami óriási buli volt. Sokat vacilláltam, ülő- vagy állójegyet vegyek, végül az álló mellett döntöttem, mert három éve a Szigeten is jó volt rájuk ugrálni. Most is jó volt, és nem is volt olyan tömeg, hogy mindenhonnan nyomtak volna. Egyedül a lábam rohadt le, de hát erre lehetett számítani, három órát nem könnyű állni, pláne abban a cipőben, amiben mentem. Gyönyörűek voltak az animációk, még egy egész kisfilm is lement a némafilmek stílusában (a Senki se menekül klipje). Nagyon-nagyon tetszett. A zene is király volt, és szerepeltek a kedvenceim is, legjobban a Legyen vörösnek örültem. Jó volt, amikor történeteket meséltek a fiúk a banda életéből, a megalakulásról, ilyesmikről. A legvégére, a Neki megadom magam utolsó akkordjainál Líviusz el is sírta magát. Előttem egy 5 fős társaság állt, amiből a két pasi berúgott, mint a csacsi (laposüveget csempésztek be magukkal), minek következtében egyikük szóba elegyedett a mellette álló, de számára idegen nővel. Csak foszlányokat hallottam, de ezek felébresztették bennem a gyanút, hogy a pasi Kiss Tibi bátyja. Még az arcvonásaik közti hasonlóságot is látni véltem. Aztán itthon rá is gugliztam a kérdésre, és tényleg ő volt az.
- Hazafelé még egy régi-régi ismerőssel is összefutottam, akivel 3 éve többször kirándultunk, és azt hittem, lesz valami, de nem lett. Most viszont van neki valami valakivel, és ezzel a valakivel volt most is, szóval ez a valaki annyira nem örült a találkozásnak, mert nem értette, ki vagyok, és kellemetlen volt neki az egész helyzet. Szerencsére nem tartott sokáig, és ez a régi-régi ismerős nyugodt szívvel mondhatja neki, hogy távoli ismerős vagyok.
*Szokás szerint nem húzták ki a számomat, de mivel Andi barátnőm mindhárom számával nyert, viszont nem volt három olyan könyv, ami megfogta volna, két cetlit nekem adott. Így történt, hogy megvan nekem Saint-Exupéry és a felesége levelezése, valamint egy magyar karácsonyi történet, Szélesi Sándortól Az ellopott karácsony.
- Délben itthon ebéd, és elkészült az idei karácsony első SK ajándéka is.
- Megint posta, és útnak indult a húzottam felé a molykarácsonyi ajándék. Rájöttem, hogy ha ma nem adom fel, akkor már nem fogom karácsony előtt, szóval most majd sokáig nézheti a csomagot, mielőtt szabad lesz kibontani.
- Molyszülinapi buli, mert 8 éves lett a Moly. (Én meg 6 éve vagyok tag, kemény.) Volt Merítés-díjátadó, tortaszépségverseny és tortakóstolás (isteniek lettek), tombola* és irodalmi kvíz (zseniális volt, és a mi csapatunk lett a második, csupán egy ponttal lemaradva az elsőtől).
- A Quimby 25. születésnapi koncertje, ami óriási buli volt. Sokat vacilláltam, ülő- vagy állójegyet vegyek, végül az álló mellett döntöttem, mert három éve a Szigeten is jó volt rájuk ugrálni. Most is jó volt, és nem is volt olyan tömeg, hogy mindenhonnan nyomtak volna. Egyedül a lábam rohadt le, de hát erre lehetett számítani, három órát nem könnyű állni, pláne abban a cipőben, amiben mentem. Gyönyörűek voltak az animációk, még egy egész kisfilm is lement a némafilmek stílusában (a Senki se menekül klipje). Nagyon-nagyon tetszett. A zene is király volt, és szerepeltek a kedvenceim is, legjobban a Legyen vörösnek örültem. Jó volt, amikor történeteket meséltek a fiúk a banda életéből, a megalakulásról, ilyesmikről. A legvégére, a Neki megadom magam utolsó akkordjainál Líviusz el is sírta magát. Előttem egy 5 fős társaság állt, amiből a két pasi berúgott, mint a csacsi (laposüveget csempésztek be magukkal), minek következtében egyikük szóba elegyedett a mellette álló, de számára idegen nővel. Csak foszlányokat hallottam, de ezek felébresztették bennem a gyanút, hogy a pasi Kiss Tibi bátyja. Még az arcvonásaik közti hasonlóságot is látni véltem. Aztán itthon rá is gugliztam a kérdésre, és tényleg ő volt az.
- Hazafelé még egy régi-régi ismerőssel is összefutottam, akivel 3 éve többször kirándultunk, és azt hittem, lesz valami, de nem lett. Most viszont van neki valami valakivel, és ezzel a valakivel volt most is, szóval ez a valaki annyira nem örült a találkozásnak, mert nem értette, ki vagyok, és kellemetlen volt neki az egész helyzet. Szerencsére nem tartott sokáig, és ez a régi-régi ismerős nyugodt szívvel mondhatja neki, hogy távoli ismerős vagyok.
*Szokás szerint nem húzták ki a számomat, de mivel Andi barátnőm mindhárom számával nyert, viszont nem volt három olyan könyv, ami megfogta volna, két cetlit nekem adott. Így történt, hogy megvan nekem Saint-Exupéry és a felesége levelezése, valamint egy magyar karácsonyi történet, Szélesi Sándortól Az ellopott karácsony.
úgy sajnálom, h nem tudtam menni :(, jövőre már nagyon szeretnék!
VálaszTörlésSzuper lenne, ha jönnél :) Nekem kimaradt az előző két év, úgyhogy már nagyon hiányzott, így talán még jobban örülök, hogy idén eljutottam.
Törlés