Breaking News

Két vászontáskám van nekem, egy baglyos meg egy zöld, amit egy politikai párt kampányának során szereztem valamikor októberben, de lehet, hogy még szeptemberben. A baglyos most az ovis táskám, és most nem akarok kipakolni belőle, mert félek, hogy nem kerül vissza bele minden, pedig ami benne van, az mind kell minden órán. Ma este újabb szobát tekintettem meg, plusz egy másikba visszamentem ismerkedni a négy lakótárssal*, és vinni akartam egy vászontáskát a könyvemnek, amit épp olvasok. Mivel a baglyos nem lehetett az, a zöld maradt kizárásos alapon. A zöld akkor egyszer volt a kezemben, amikor megkaptam, utána beköltözött a szekrénybe (kicsit túl hosszú a füle, nem kényelmes vállon hordani), és azóta csak nejlonszatyrokat tartok benne. Ilyet sem tette bele minimum január óta, mert elfelejtettem, hogy ezt használom erre, és azóta egy aldis papírtáskában gyűjtöm őket. Szóval kellett a zöld táska, ezért kipakoltam belőle a szatyrokat. És tudjátok, mit találtam a legalján? A kis szaténszütyőt, benne az összes kedvenc fülbevalómmal, ami még januárban szökött meg tőlem, amikor kijöttem Bécsbe. Nem értem. Nem lehetett ott. A zöld táskához október óta kétszer nyúltam: egyszer kitettem a kamrába, amikor hazaköltöztem, egyszer meg visszatettem a szekrényembe, amikor visszajöttem. A fülbevalók a hátizsákom kis zsebében voltak, oda tettem be őket, amikor elindultam otthonról, és amikor itt kipakoltam a zsebet, már nem voltak benne. Nem mintha panaszkodni akarnék, nagyon-nagyon örülök, csak ez most legalább olyan szürreális, mint az, hogy abból a zsebből eltűntek. Nem értem. MAGIC!

És ma, 2016. április 25-én még a hó is szakadt Bécsben. Én nem tudom, mit szív az időjárás-felelős, de el kéne venni tőle, mert szemmel láthatóan nem tesz jót neki.

*Voll süß mindegyik, ott szeretnék lakni, bár új szemszögből sikerült ma megtekinteni a helyzetet, és arra jöttem rá, hogy mindenképp minimum 40 euróval olcsóbban fogok lakni mostantól, mint eddig, szóval valójában teljesen mindegy, melyik szobába megyek.