Klimt, Kokoschka, Schiele és a nők

Múlt vasárnap voltam a Belvederében a fenti kiállításon. Érdekes volt, igényes, és mindenféléket megtudtam a festők életéről, esetenként olyan dolgokat is, amiket nem akartam tudni. A falakon a nők helyzetével kapcsolatos, 1870-1920 között született idézetek voltak, plusz egy hosszú, a női egyenjogúság kialakulásával kapcsolatos áttekintés is helyet kapott egy kisebb helyiségben. Ebből a legizgalmasabb infók, hogy 1789 környékén egy nőt kivégeztek Ausztriában, amiért közzétett egy pamfletet, amelyben a nők egyenjogúsága mellett kampányolt, valamint 1920-ban törölték el a tanárnők házasodási tilalmát. Mindegyik szobának külön tematikája volt - női portrék, gyerekek, meztelen gyerekek, női aktok, aktusok, maszturbáló nők. Ez utóbbi elég wtf volt abból a szempontból is, hogy nem is hittem volna, hogy ilyen képek is születtek. Hát, pedig de. Mondjuk, nekem az is elég fura ötlet, hogy megkér valaki egy gyereket, hogy meztelenül álljon neki modellt.

Ahogy szoktam, most is jegyzeteltem a telefonomba azoknak a képeknek a címét, amik különösen tetszettek. Íme:

 
Klimt: A nő három kora 

 
Klimt: Aranyhal

 
Klimt: Család

 
Klimt: Szerelem

 
Klimt: Ádám és Éva

 
Kokoschka: Romana Kokoschka (aki az édesanyja volt)

 
Schiele: Edith Schiele csíkos ruhában

 
Schiele: Ölelkezés

Megjegyzések

  1. csigusz2016. február 28. 14:11

    Klimt festményeit nagyon szeretem, bár őt magát kevésbé, miután elolvastam az életét. Kokoschka édesanyjáról készült kép volt benne emlékeim szerint a mr. beanes filmben.. bár lehet, rosszul emlékszem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Luca2016. február 28. 17:42

      Hát, én most Klimtről csak annyit olvastam a kiállításon, hogy számtalan gyereke született a modelljeitől, nos, közepesen lett szimpatikus ettől :D

      Én úgy emlékszem, a Mr. Beanben Whistler anyját dekorálja ki hősünk.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk