2016-ban is

jó dolgokat fogok tenni magammal, csupa olyat, amitől jól fogom érezni magam.

Például megyek megint hótalpas túrára, mert három éve voltam, és annyira szuper volt, hogy minden évben akarom, csak 2014-ben nem volt hó (még a Tátrában sem :O, legalábbis akkor nem, amikor a túra volt), 2015-ben meg Máltán voltam, ahonnan nem lehet csak úgy hazaruccanni egy szombati túra erejéig. No de idén! Csak hó legyen. (Kirándulás akkor is van, ha hó nincs, csak akkor nem hótalpas, hanem bakancsos, ami nem rossz, de nem is olyan különleges, mint a hótalpas. Meg akkor nincs hó.)

Aztán megyek teljesítménytúrára. Még sosem csináltam ilyet egyedül, mindig Tomival jártunk, meg annyira igazából nem is szeretem, mert rohanni kell, hogy ki ne csússzunk az időből, és mégis mindig kicsúszunk. Bár az utolsó néhány túrát már élveztem, és már nem érdekelt, időben célba érünk-e. Azt még nem tudom, hogyan fogok egy péntek délután/szombat este Bécsből Gyöngyösre teleportálni, de majd kitalálok valamit. Biztos az Oszkáron keresek majd valakit. Most kicsit felbátorodtam, mert Pécsre és Pécsről is egy-egy ott talált autóssal érkeztem, és nem szívtam meg, sőt.

Sőt cirkuszba is megyek. Ahány új előadásuk lesz, annyiszor, plusz egyszer, mert a héten van a Nemzetközi Cirkuszfesztivál, amit kétévente rendeznek meg, és 2014-ben annyira csodálatos volt, hogy erről is eldöntöttem, mindig menni akarok rá.

Meg majd átúszom a Balatont. Egyszer és kétszer is.

És fogok menni moziba, mert az is jó.

És majd ha már lesz rendes fizetésem, heti egyszer nem én fogok főzni, hanem elmegyek étterembe, mint Máltán. És majd biztos igyekszem valami nem túl drágát választani, mert én már csak ilyen vagyok, de akkor is ugyanaz lesz az élmény.

Szintén a rendes fizetés a feltétele, de az aerial silk minden csinját-bínját is kitanulom. Na, jó, ezt nem ígérem, de legalább az alaptanfolyamot elvégzem, és tök büszke leszek magamra, hogy tudok repülni.

Plusz elkezdek spanyolul tanulni. Nem kell, hogy nagyon messzire jussak, elég lenne, ha el tudnám olvasni a Cuentos című könyvet, amit motivációnak vettem még évekkel ezelőtt, és amiről annyit tudok, hogy a címe jelentése Mesék. (Azért vettem meg.)

És sokat fogok olvasni. Igyekszem minden este rászánni egy-két órát, plusz utazás közben sem a telefont nyomkodni (sajnos kicsit én is rákaptam erre 2015-ben, pfuj). Megint meglesz a heti egy könyv, remélem, és a kihívásokat is sikerül teljesíteni. Most nem vállaltam be olyan sokat, direkt azért, hogy teljesíthető legyen. Ez azért mindenképp durva lesz, de igyekezni fogok, végül is többeknek sikerült 2015-ben is. (Nekem nem, a közelében sem jártam, elveszítettem az érdeklődésemet még viszonylag az elején.)

Akkor most írtam egy újévi fogadalomlistát? Hehe, pedig nem állt szándékomban.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai